Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: A budapesti ásványvízkincs gazdaságosabb kihasználásáról

14 SCHAFARZIK FERENC DR. turnus többi heteiben következett a források chémiai ismertetése néh. Dr. HANKÓ VILMOS-tól, valamint egy előadás orvosi szempontból, — de hallottunk még előadásokat társadalomtudományi, városrendezési és fürdő- és szállóépítési ügyekről is. — így világította meg a Hollós Mátyás egyesület nemes lokálpatriotizmustól izzó elnöksége ezt a Budapest fejlődése szempontjából oly annyira fontos kérdést. Szó volt még ezen előadásoknak füzetben való összefoglalásáról, amihez mi is hozzájárultunk volna, ennek azonban ezen mozgalomról eredménye nem lett. Mindössze csak a napilapok emlékeztek meg, de többé-kevésbbé csak fogyatékosan. Ezért nagyon megörültem, amikor 1924-ben nyár elején BÁNLAKY GÉZA igen tisztelt tagtársunk, a Szt. Gellértfürdő igazgatója meglátogatott és előttem a Brüsszelben rendezendő „V_árosok állandó kiállítása" ügyét kifejtette. Az ezen való részvételre megcsonkított Hazánk fővárosa is kapott meghívást, de mindjárt azzal a határozott kikötéssel, hogy e célra csakis egy ca. 4 m

2 nagyságú falrészt engedélyezhetnek, amelyen a város tetszése szerint kiállíthat. Fővárosunk — hivalkodás nélkül legyen mondva, immár hatalmas és modern szervezete köszönettel vette ugyan a felajánlást, de a Tanácsban résztvevők ugyanabban a pillanatban tisztában is voltak, hogy Budapest mint nagy város ilyen szűk keretben nem érvényesülhet s valóban kapóra is jött az ugyanott felvetődött indítvány, t. i. hogy hívassék fel a Szt. Gellértfürdő igazgatója: BÁNLAKY GÉZA egy tisztán Budapest fürdőügyi kiállítás rendezésére. így állván a dolog, az igazgató úrral folytatott eszmecsere során csakhamar abban állapodtunk meg, hogy ezt a nagyon is szűken kimért 4 m

8-nyi tért célszerűen, csakis Budapest Szfv. hő- és egyéb sósvízi forrásai topográfiái, geologiai és kémiai viszonyainak feltüntetésére használhatjuk. Minthogy ezen téma inkább az én munkakörömbe vágott, az egésznek a megszervezését reám hagyta, mire egy tableaut szerkesztettem, melyet azután a M. kir. Áll. Térképészeti Intézetben művészi módon szép színes kivitelben a brüsszeli állandó kiállítás számára el is készítettek. Ezt a jó alkalmat a Mh. Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztálya természetesen nem szalaszthatta el, hanem kezébe véve az ügyet, 4 szakelőadást rendezett: egy történetit és topográfiáit (BÁNLAKY GÉZA), egy geologiait (SCHAFARZIK FERENC), egyet a kémiai viszonyok és a radioaktivitás szempontjából (WESZELSZKY GYULA) és végre egy orvosit (Dr. BENCZÚR GYULA előadóval). Azonkívül megnyitotta e 4 szakszerű cikk számára folyóiratát, a Hidrologiai Közlönyt, amelynek összevont több évfolyamú kötete sajnos mindenféle akadályok leküzdése után csak most közeledik a befejezéséhez és szétküldéséhez. Végső elemzésben tehát ennek az immár évek előtt fölhangzott és egyre erősödő „Budapest fürdőváros" gondolatnak punctum saliens-e mégis csak a lábunk alatt rejtőző és a föld mélyéből fölfakadó h é v v í z. — És sajátságos, ép erről a sziklahasadékokból kristálytisztán és forrón kiáramló természeti adományról tudunk ezidőszerínt még legkevesebbet. Azaz annyit mégis tudunk, hogy legalább 20—25 km

2 területen van a