Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Szalay Tibor dr.: A szentendrei artézi-kút

ÉRTEKEZÉSEK ÉS RÖVID KÖZLEMÉNYEK. A SZENTENDREI ARTÉZI KÚT. irta: SZALA1 TIBOR dr.* Szentendrén 1926. év tavaszán egy artézi kutat fúrtak, hogy fürdőt létesítsenek. Tőkehiány miatt a triász medencéből nyerhető vízre nem gondolhattak, így aztán csak az oligocénből való víznyerés esete maradt fenn. Kétkedéssel fogadtam, hogy onnan felszálló vizet nyerhessenek — mégis, nyertek — igaz, hogy nem nagy a gyakorlati értéke! Ez a tény arra ösztökélt, hogy annak oka után kutassak. Ezen a területen általában három víztartó különböztethető meg. Még pedig: az oligocénnél fiatalabb képződmények és részben a felső oligocén rétegei alkotják a talajvizet gyűjtő medencéket, az oligocén mélyebb homokos közfekvetei adják az ú. n. mélyvíz nívókat, míg a triász komplexus szolgáltatja a termális vizet adó medencét. Amíg a terület egyrészén a baj az, hogy nemcsak talaj, hanem még mélyebb vízhez sem lehet jutni, addig másrészein oly magasan van a talajvíz, hogy a pincék az esős évszakban megtelnek vízzel és évszakos források keletkeznek. Az előbbinek oka a rétegek zavarodott szerkezetében, dülési viszonyaiban, az utóbbinak pedig az agyagos rétegek felett levő homokos illetve egyéb hordalék rétegek kivékonyodásában keresendő. Fentiekben érintettem a talaj, illetve mélyvizek kérdését, továbbá az artézi vizet tartó medencékről is szóltam, most már ama oligocén képződmények tárgyalására térek, amelyek artézi víz szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezek két csoportba oszthatók, mégpedig a pomáz-pilisszentkereszti tektonikus fővölgytől DNy-ra az alaphegységre települő agyagos, homokos és homokköves képződmény alkotja az egyik a mélyebb tagot, amelynek kora NOSZKY

1 megállapítása szerint közép-oligocén. A magasabb tag az előbbi fővölgytől É., illetve Ék-re terül el, ezt pectunculusos és cyrénás homok, homokkő és agyag alkotja ebben a homokos rétegek, mint víztartók szerepelnek, amint ez VITÁLIS prof. I. sz. fúrószelvényből is kitűnik.

2 Ez utóbbiakon általában 21

h dülések * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1927. január 26-án tartott szakülésén. 1 NOSZKY : A Magyar Középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei. (Ann.) Mus, Nation. Hung. Vol. XXIV. 1926.) 2 SZALAI : Új adatok Pomáz és környéke geológiájához. (Föld. Közi. p. 108. L1V. 1924.)