Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülések és szakülések 1924., 1925. és 1926-ban

89 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK rogiának és a geologiával összefüggő rokon tudományainak művelése és terjesztése." Feladata pedig ezek szerint „a hidlologiának, mint tudománynak az ápolása," másik feladata pedig: „a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati élet számára megközelíthetővé tenni." Hazánk a régi, háború előtti kiterjedésében egységes s valóban méltó objektumát képezte ennek a magunk elé tűzött célunknak, amennyiben a Föld egész kerekségén alig akad másik hozzá hasonló vízhálózat, mely szerves egységesség tekintetében vele a versenyt kiállhatná. — De mielőtt még hozzáfoghattunk volna, máris megfosztott bennünket a kegyetlen sors attól, hogy e páratlan folyórendszert minden vonatkozásában behatóan tanulmányozhassuk. Az Alföldre lesiető folyók felsőrészei, úgyszintén az Olt különálló vízrajzi területe ma már a szomszédos Államok területére esnek, úgy hogy ennek következtében vizsgálódásaink lehetőségei erősen megcsappantak, mert elestünk attól, hogy hazai folyóinkat eredésiik körül kutathassuk, valamint még inkább attól is, hogy a periférián lévő vízi energiákat kihasználhassuk. Ez a szomorú helyzet azonban ne jelentse azt, hogy most már tevékenységünket is megszorítsuk, — ép ellenkezőleg azon kell lennünk, hogy munkakifejtésünk necsak az eddigi nívón maradjon, hanem még fokozattabbá is váljék, amit azonban csak úgy fognak elérhetni, hogy ha Hazánk megmaradt részének, főleg az Alföldek hidrológiai viszonyainak megismerését a lehető legnagyobb odaadással mélyítjük. — Rá kell irányítanunk figyelmünket nemcsak a talajvízre, hanem még a legparányibb homokszemekközti üregeiben kapillárisán emelkedő talajnedvességre is, — ami végső elemzésben nemkevésbbé fontos, mint pl. a legimpozánsabb völgyzárógát hidrológiai előfeltételeinek a kikutatása. Vagyis észre kell vennünk, hogy a hidrológia épen a víz révén az agronómia tudományával is a legszorosabb összeköttetésben van. — Az Alföld fizikai földrajza teljes nagyszerűségében csakis a geologiai alkotásának, a folyó- és talajvízviszonyai, a talaj fizikai, chémiai és biologiai, valamint a klima pontos ismerete alapján domborodhatik ki. Közvetlenül pedig a felszínnek mikénti kialakulása mindama tényezőknek az eredője, melyek a talaj legfelső zónájában végbemennek. Úgy mint másutt, a mi lapályunkon, főleg az Alföldön is függ (ennek felszíni kialakulása, a vízhálózat és a térszín domborzatának interferenciájátólHa bőséges a csapadék, akkor a talajvíztükör emelkedik és elfoglalja a térszín minden arravaló mélyedményét, tavakká duzzasztva azokat), — ami a humid klima jellemvonásainak egyike; — ha ellenben száraz az éghajlat, akkor a talajvíz tükre sülyed, — a felszíni tavak eltűnnek, amint azt pusztaságokon és sivatagokban tapasztalhatni. Magyarország a félig úrid (sztjep-) zónába tartozik s ennélfogva a talajvíz ingadozásai is szélsőségesek, — az ennek folytán előálló talajtani viszonyok pedig rendkívül változatosak. — Ezeknek rendszeres tanulmányozása és ismertetése elsőrangú feladatunk. Ebben a tekintetben agrogeologusaink járnak elől és mutatják