Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai

A SOMLYÓ ÉS SZÁRHEGY GEOLÓGIÁJA S EGYKORI HÉVFORRÁSAI 41 A terület tektonikai viszonyainak vázlatát is az 1. ábrán látjuk sematikusan. Valószínű, hogy a feltüntetett töréseken kívül még több apróbb vetődés is feltételezhető. A Szárhegy tetején lévő nagy kőbányában jól feltárt antklinális még a Szárhegy csúcsától északra is folytatódik és amint e sokkal rosszabbul feltárt területen kivehető, két rög alakjában DK = felé eltolódott. A Somlyó és Szárhegy között a nyergen átmenő ÉNy—DK-i irányú törés és a Szárhegy főtömege s északi nyúlványa közt lévő, nagyjában szintén ÉNy—DK-i irányú törés már a térszín morfológiáján is meglátszik. A Somlyó és Szárhegy területén egykori posztvulkáni és termális hatások nyomai igen nagy mértékben és igen különböző alakban mutatkoznak. E hévforrásmüködésekről az irodalomban legelőször SCHRÉTER ZOLTÁN emlékezett meg. Igen röviden a következőket írja r

1 „Továbbá a Polgárdii Somlyóhegyen észleltem kovasavas kiválást. Itt a paleozoikus kristályos mészkőnek egy jól észlelhető É-D-i repedése mentén a mészkő elkovásodását és szürkés kalcedonszerü kovasavlerakódást konstatáltam." Ide kell sorolnunk mindenekelőtt azokat az epigenetikus telérecskéket, amelyek kvarcot és galenitot tartalmaznak. Már LÓCZY LAJOS ismerte a Somlyó keleti oldalán a 199-n- pont környékén előfordult kis galenit-lelőhelyet. Erről említett munkájában

2 annyit közölt: a mészkőn „áthúzódó kalciterek mellett elszórt fészkekben galenitot is leltem." Itt azonban úgyszólván csak nyomokban volt található a galenit. Sokkal sűrűbben lépnek fel a telérecskék a Szárhegy északi nyúlványának •északi végén, a keleti oldalon, hol elég jól fel is vannak tárva. E vékony, — 1—5 cm vastag — telérkéknek ásványi összetétele a következő. A hasadékkitöltések szélein vékonyabb-vastagabb kvarcréteget találtunk, amely apró kvarckristályokból áll. E kristálykák színtelenek, vagy gyengén tejfehérek, a prizma és a két romboéder szokásos kombinációjából állanak. A prizmazóna rövid, tehát a kristályok elég köpcösek. A kvarcon belül helyezkedik el kisebb-nagyobb csomókban és erekben a galenit. Gyakran a galenitcsomók és erek közt karbonátfészket találunk. Ezek a közbezárt kalcitrészletek az eredeti kristályos mészkő részei, tehát idősebbek a galenitnál és kvarcnál. Ezek úgy kerültek a galenit közé, hogy a fémoldatokat tartalmazó hévforrások a mészkövet minden irányban keresztülkasúl átjáró repedéseken át törtek fel. A repedésekben kivált a kvarc és a galenit s ha a hasadékok igen közel voltak egymáshoz, akkor a közben lévő kis mészkőrészietet közrefogták. Gyakran e közbezárt kis mészkőrészletek s a galenit közé is kvarc iktatódott közbe. Ily helyeken tehát, ahol a galenit közt eredeti mészkövet találunk, legalább két hasadéknak kellett egymáshoz igen közel lennie. A kiválás sorrendje tehát: 1. kvarc 2. galenit. A galeniterek vastagsága csak néhány centiméternyi. Maga a galenit csaknem kizárólag igen durva szemcsésen vaskos 1 SCHRÉTER ZOLTÁN: A harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a budai hegyekben. M. kir. földt. intézet évkönyve XIX., 5. füzet, p, 213, Budapest 1912. 2 LÓCZY LAJOS: 1. c. p. 6.