Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai

A SOMLYÓ ÉS SZÁRHEGY GEOLÓGIÁJA S EGYKORI HÉVFORRÁSAI 39 A gránitos magma ez aplitos hasadási termékeinek fellépése igen valószínűvé teszi magának a gránitnak közelségét is. A Velencei-hegységnek a gránitlakkolitján kívül a paleozoikumban és mezozoikumban valószínűleg még egyéb gránittömegek helyezkedtek el a paleozoi szedimentumok komplexumában az alföldi medence beszakadása előtt. A gránitok intruziójával karöltve járó kontaktmetamorfózis idézte elő a Somlyó és Szárhegy mészkövének átkristályosodását. Az intruziókkal kapcsolatos telérrajoknak maradványai a Somlyó két telérjében állanak ma előttünk. E telérek körül a mészkőben valami jelentősebb átalakulás nem észlelhető: a telérek mentén a mészkő épen olyan tulajdonságú, mint egyebütt. Nem is tételezhető fel azonban, hogy ezek a vékony aplitos kifejlődésü teiérek a mészkövet metamorfizálhatták volna. Ezek az utolsó igen savanyú magmarészletek, amelyekből e telérek képződtek, aránylag már nagyon alacsony hőmérsékletűek voltak; valószínű, hogy hőmérsékletük nem haladta túl a 600° C-t. NIGGLI a leukokrat pegmatitos-aplitos magmák hőmérsékletét körülbelül ennyire becsüli. Hozzájárul ehhez még az a körülmény is, hogy amikor ez a nem magas hőmérsékletű magma a telérhasadékot kitöltötte, ott — kis tömegénél fogva — aránylag igen gyorsan lehűlt. Termikus hatása tehát a mészkövön alig okozhatott lényegesebb átalakulást. Az aplit magmájára jellemző továbbá, hogy belőle a gázok már eltávoztak, ellentétben a pegmatitokkal, amelyek rendkívül gázdúsak. E gázszegény magmából keletkezett telérek körül tehát pneumatolitos hatások nem várhatók. Valóban, a legszorgosabb kereséssel sem sikerült pneumatolitos eredetre utaló ásványokat találni a telérek közelében a mészkőben. Érdekes a telérek fellépésének helye és a kristályos mészkő tektonikája között levő összefüggés. Az 1. ábra (1. a 40. oldalon) a Somlyó és Szárhegy geológiai viszonyait vázlatosan tünteti fel. E vázlat lényegében csak részleteiben tér el a LÓCZY LAJOS említett munkájában közölt térképtől, amennyiben jóval részletesebben kitűnik rajta a kristályos mészkő gyűrt és összetöredezett szerkezete; továbbá a később említendő termális hatások nyomai is sematikusan fel vannak rajta tüntetve. Amint e vázlaton is látható, a Somlyón fellépő telérek — a kőbányában jól feltárt — erősen összeszűkült szinklinálisban helyezkednek el. Már CLOOS

1 rámutatott arra, hogy a gyűrődéssel egyidőben történő intruzió alkalmával a magma jó részben belepréselődik az antiklinálisba. Valószínű, hogy az oldalról ható nyomás a magmát nemcsak a redő felső, kisebb nyomás alatt álló, tehát úgyszólván lazább részébe szorítja bele, hanem egyidejűleg valószínűleg az ugyancsak aránylag kisebb nyomás alatt lévő szinklinálisba is. A szinklinálisba nyomott magma természetesen a szinklinálisban lévő hasadékokba telérek alakjában könnyen behatolhat. Úgyhogy egészben véve valószínűnek látszik, hogy az intruzió, illetőleg a telérek képződése a gyűrődés közben mehetett végbe. 1 CLOOS H.: Mechanismus tiefvulkanischer Vorgänge, Braunschweig 1921.