Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A budapesti ásványos vizek vegyi viszonyai

A BUDAPESTI ÁSVÁNYOS VIZEK VEGYI VISZONYAI 31 ellenben hasonló körülmények között mindig hasonló viszonyokat talált. Igen nagy hasonlatosság mutatkozik például a Herkulesfürdő forrásainál. Itt is találunk egy artézikútat és több szabadon előtörő forrást. A források egy része kristályos palából fakad, egy része pedig mészkő üregein át jön a felszínre. Itt is az artézi kút vizének rádium-emanáció tartalma a legkisebb, — (a csővezetéket részben ki is kellett cserélni, mert a benne lerakódott kristályos kéreg erősen megszűkítette) — a kristályos palából fakadó források vizének rádium-emanáció tartalma szintén kisebb, és aránytalanul nagyobb a mészkőből fakadó források rádium-emanáció tartalma. Meg kell jegyeznünk, hogy e vizek rádium-emanáció tartalmáról közölt adatok nem egészen pontosak, illetve a közölt számok a legtöbb esetben nem fejezik ki a forrásvizek oldotta eredeti rádium-emanáció tartalmát. Ugyanis a legnagyobb rádium-emanáció tartalmúnak talált egyik forrás is, a török forrás egy keskeny sziklarepedésen tör elő. A repedésen több méternyire lehet látni, hogy a víz a hegy belseje felől, gyenge eséssel folyik kifelé, a repedés azonban olyan szűk, hogy a víz útját nem lehet követni s a vizsgálathoz való vizet a forrásnak nem is látható feltörő helyétől csak nagyobb távolságra lehetett gyűjteni. Miután a rádium-emanáció vízben, még hozzá meleg vízben rosszul oldódik, természetes, hogy a vizsgálat alá került víz rádium-emanáció tartalma már jóval kisebb, mint amilyen a forrás vizének eredeti rádiumemanáció tartalma. A legtöbb forrás előbukkanási helye olyan, hogy az a víz rádium-emanáció tartalmának konzerválása szempontjából nem előnyös. Ezt megváltoztatni csak nagyobb befektetéssel lehet s ennek a mai körülmények között nincs is értelme, de a székesfőváros, a háború kitörése előtt a Gellértés Széchenyi-fürdőt teljesen újjáépítette s ugyanakkor tervbe vette a Rudasfürdő újjáépítését is. Ha erre sor kerül, megfelelő berendezéssel e források természetadta rádium-emanáció tartalma jobban kihasználható lesz. A hévforrások vize főként fürdővízül szolgál, de a Széchenyi-, Császár-, Lukács- és Rudasfürdőknél ivókúrákat is,használnak s különösen az utóbbi helyen a Hungária-forrás körül, reggelenkint egész búcsújárás van. E forrás vizét palackozva is forgalomba hozzák. Ezenkívül a Hungária-forrás vizét harmatvíz néven, a lukácsfürdői kristályforrás és a margitszigeti artézivíz szénsavval telítve igen kedvelt üdítővizek. A Hungária-forrás vizét, mivel ivásra használják, a székesfőváros tanácsa, bakteriológiai szempontból is megvizsgálta s dr. VAS BERNÁT a székesfőváros bakteriológiai intézete igazgatójának vizsgálatai szerint e forrás vize teljesen baktériummentes, jeléül annak, hogy e forrás tiszta hévvízzel táplálkozik, amelyhez talajvíz egyáltalán nem jut. * * * A budai keserüvizet, a Gellért-, Sashegy és a Csíki-hegyektől délre eső területen ásott és foglalt mintegy 200 kútban összegyűlő talajvíz szolgáltatja. E kútak vizének főalkotórésze a keserüsó és glaubersó. A különböző kútak vizének koncentrációja, illetve a bennük oldott szilárd alkotórészek összege literenkint 20 és 60 gramm között változik, de változik egy és ugyanazon