Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Bánlaky Géza: A budapesti fürdők és ásványos vizek történeti és gazdasági viszonyai

A BUDAPESTI FÜRDŐK ÉS ÁSVÁNYOS VIZEK TÖRTÉNETI ÉS GAZDASÁGI VISZONYAI 23 3. A zöld-oszlopos fürdő, amelyet II. SOLIMÁN uralkodása alatt a Budán székelő SOKOLI MUSTAFA basa építtetett. Ennek a fürdőnek nyolc oszlopon nyugvó kupolás csarnoka a mai Rudasfürdő medenceterme, a budai török építészet legértékesebb emléke. 4. A Tactelli fürdő, a jelenlegi Király-fürdő, amelynek vizét BROWN szerint leginkább ivó kúrákra használták. 5. A Barat Degrimene, a lőpormalom mellett, a mai Szt. Lukacs fürdő helyén, amelynek medencéjét részben a felfakadó források, részben az u. n. halastó vize táplálták. 6. A Cuzozcűlege vagy a „Szentek fürdője", amelynek forró vízéről a törökök csodás dolgokat meséltek, valószínűleg a mai Császárfürdő ivóforrása közelében. 7. A „Caplia" szépen berendezett fürdője a Császárfürdő gőzfürdője helyén. 8. A „Velibey" fürdő ugyancsak a mai Császárfürdő területén. Nagyon forró vízét hideg forrás vízzel hűtötték. Ez a fürdő volt valamennyi között a legfényesebb berendezésű. A törökök kiűzése után a fürdők részben elpusztultak, részben lehanyatlottak. Nagyrészük a kincstár birtokába jutott, amelynek bérlői az épületek karbantartásával mit sem törődtek. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a fürdők nagy értékét mindinkább felismerik, az új birtokosok megkezdik az omladozó épületek helyreállítását és újraépítését és az ismét föléledt gyógyhelyeket messze földről keresik fel a betegek ezrei. A mult század harmincas éveiben nagyobb arányú építkezések indulnak meg. A SAGITS-család a primitiv Sáros-fürdő (a mai Szt. Gellért-fürdő) helyén az akkori viszonyokhoz képest valóban nagyszabású fürdő és szálló építését kezdi meg, amely azonban csak részben épült fel, de ebben az állapotában is egészen 1894-ig, a Ferenc József-híd építésével kapcsolatos lebontásáig nagy kedveltségnek és látogatottságnak örvendett. A Rudas-fürdőt 1703-ban I. LIPÓT Buda városának ajándékozta, amely azt 1831-ben újból felépítette. A Császár-fürdő a MARCZIBÁNYI család kegyes alapítványa gyanánt az Irgalmasrend kezelése alá kerül, amely a fürdőt nagy keresettségének megfelelőleg 1815—1835. között újabb és újabb építkezésekkel bővítette ki. A század második felére esik a Rácz-fürdőnek fölépítése. Dr. HEINRICH JÁNOS 1860-ban vette meg a félig romokban lévő régi „királyi"-fürdőt és YBL MIKLÓS tervei alapján nagyszabású és abban az időben mintaszerűnek elismert fürdőintézményt létesített. Ugyancsak a hatvanas években indult meg a Szent Margitsziget nagyarányú beépítése. 1867-ben ZSIGMONDY VILMOS kiváló hírű mérnökünk, SZABÓ JÓZSEF dr., geológus, egyetemi tanár elméletének figyelembevételével és saját helyesnek bizonyult feltevése alapján JÓZSEF kir. herceg megbízásából megfúrja a margitszigeti termális ártézi kutat, oly fényes eredménnyel, hogy az előtörő értékes gyógyvíznek csak egy része volt a fürdőkben felhasználható, nagy része pedig festői vízesés alakjában ömlött a Dunába. Ezután