Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülések és szakülések 1924., 1925. és 1926-ban

99 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK „Tisztelt Közgyűlés! Az elmúlt esztendőre visszapillantva, sajnálattal kell megállapítanom, hogy szakülésre mindössze csak kétszer hívhattuk össze tagjainkat. Az egyiken HORUSITZKY HENRIK tartotta előadását a miskolci artézi kútról, amelyet a főpályaudvar melletti Deichsel gyár R. T. udvarán mélyítettek. Vele a diluvialis, a pontusi és szarmata rétegek átfúrása után a felső mediterránnak kavicstelepét érték el és ezzel együtt a várt mennyiségű vizet is. Pozíciójánál fogva ezen fúrás szelvénye a nagy alföldi teknő szélének alkotása szempontjából nagyjelentőségű. Nemcsak a több emeletében jelentkező felszálló erővel bíró vízhorizontok veendők számba, hanem általában rétegtani és fizikai viszonyai is annyira szabatosak, hogy más jövendő fúrásszelvények tudományos értelmezésénél kiindulásul fognak szolgálhatni. Későn ősszel pedig magam ragadtam meg az alkalmat, amikor a m. kir. Pénzügymimisztérium Állami Műszaki Kirendeltségének III. hajdúszoboszlói mélyfúrás-fakasztotta gazdag ásványos hévforrásának hírét vettük, hogy az esetet a helyszínén tanulmányozzam és a tisztelt Szakosztály elé terjesszem. Ennek eredménye gyanánt tarthattuk meg nagyszámú hallgatóság jelenlétében hármas előadásunkat: 1. SCHAFARZIK FERENC DR. hajdúszoboszlói fúrás történetéről, geologiai, fizikai és hidrológiai viszonyairól, 2. EMSZT KÁLMÁN DR

. a hajdúszoboszlói felszökő hévvíz chemiai alkotásáról és 3. DALMADY ZOLTÁN DR

. a hajdúszoboszlói hévvíz várható therapentikus hatásáról. Szakosztályunkon kívül pedig CHOLNOKY JENŐ, v. t. részéről hangzott el a M. T. Akadémia két ülésén s jelent meg most kinyomatva is (1. mathematikai és term. tud. Értesítő XLII. 1926. 101. és 111. old.) két hidrológiai előadás, amelyek egyike a tengerpartok átalakulásáról, másika pedig a folyóvölgyekről szól. Szakosztályunk helyzete, tisztelt Közgyűlés valóban nagyon bizonytalan, kicsiny számú tagjaink csekély tagsági díjai egymagukban nem biztosíthatják Szakosztályunk fennmaradását. Ha jelenleg a kezeink közt lévő, elég tekintélyes számú kézirataink kiadása a titkár úr előterjesztése szerint talán sikerül is, úgy ezt csakis Budapest szfv. széleslátókörű vezetőinek: RIPKA FERENC DR. főpolgármester és SIPŐCZ JENŐ DR. szfv. polgármester urak jóakaró megértésének fogjuk köszönhetni. A székesfőváros elismerését és támogatását azzal érdemeltük ki, hogy Budapest ásványos gyógyforrásait állandó figyelemmel kísérjük és széles körben ismertetjük. A székesfővároson kívül szintén köszönetre méltó módon még egyes gyógyforrás tulajdonosok is elő mozdították törekvéseinket. A tudományos megfigyeléseink tárgyai közé tartoznának általában a magyar artézi kútfúrások is. Nekünk azonban sajnos nincsen módunkban mindezeket szemüggyel kísérni mivel erre sem szervünk, sem pénzünk nincsen. De szerencsére felkarolta ezeknek az ügyét már régebben a M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium, amennyiben már mintegy 30 év előtt, még BÖCKH JÁNOS földt. int. igazgató előterjesztésére a Földtani Intézetet a geologiai kapcsolatú vízügyek központjává tette. Azóta a gyógyforrások védőterületei szakszerűen itten vizsgáltatnak felül és az artézi-kutak kataszteri szálainak is pontosan ide kellene összefutniok. Az eredményeknek pedig innen kellene a nyilvánosság elé kerülni. Kivált ez utóbbiakat azonban sokszor csak hiányosan, vagy egyáltalában nem jelentették be. E hiányok kipótlása végett sok reklamáció történt, ami sok időveszteséggel járt és a földtani intézetben az adatok feldolgozását hátráltatta. Ezért örömmel jegyezzük fel azt a legújabb ténykedést amellyel DR. BR. NOPCSA FERENC, a M. kir. Földtani Intézet e. i. igazgatója ennek a hidrológiai ügykörnek a felélesztését oly módon tervezi, hogy a központból történjék kiszállás artézi-kútfúrások területére abból a célból, hogy egyéb adatokon kívül főleg az artézi szökő-és fúrt kútak vizének hőfoka hitelesen meg legyen állapítható. Ebből és a fúrás mélységéből a geotermikus gradiens adódik ki, mely amint tudjuk az Alföld különböző pontjain változó. Ennek rendszeres kipuhatolása és térképen való feltüntetése hazánk földje belső szerkezete szempontjából elsőrangú követelmény. Ezen az úton reméli BR. NOPCSA annak a kérdésnek tisztázását, hogy vájjon lehet e, kivált a nagy magyar Alföld területén bizonyos termális vonalak létezésére gondolni, amelyeken a talaj átmelegedése jobban történnék, mintegyebütt. Ha e gradiensek térképre vetett képe meglesz, akkor geofizikai szem-