Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Hojnos Rezső dr.: Az unyi ásványvízforrások hidrogeológiai viszonyai
AZ UNYI ÁSVÁNYVÍZFORRÁSOK HIDROGEOLOGIAI VISZONYAI 45 Cerithiumok kisebb szerephez jutnak. A bő faunából a következő kövületeket gyűjtöttem és sorolhatom fel. Trochus podolica DUB. Modiola volhynica EICHW. „ disiunctum sow. Ervilia volhynica EICHW. „ margonata EICHW. Truncatuliria sp. Pederi sp. Cardium sp. Mactra podolica EICHW. Cuclotus obtusicostata SANDB. Mint az a felsorolásból is kitűnik, jól jellegzett szármát üledékkel van dolgunk. Szükségesnek tartom azonban kiemelni még azt is, hogy ezen igen meszes agyagban a mészkövet szálban nem csupán az ekétől kiforgatott darabok alakjában sikerült megtalálnom, igen valószínű azonban, hogy itt is miként LIFFA szemléltetően ábrázolta is a kisteleppusztai kőfejtő szelvényében többször váltakozik a mészkő a meszes agyagos rétegekkel, pontosan megállapítani ezen körülményt nem volt lehetséges. Az agyagossabb közbetelepülések felszínre bukásánál azok fölött forrás-nyomokat is találtam, amelyek azonban íztelenek. Hogy ezen szármát agyagok nem vesznek részt a keserűvíz keletkezésében, ezen megfigyelésen kívül még az abba mélyített kutak vagy nagyobb rakottfalú források is igazolják, amennyiben ezek vize mellékízt nem árulnak el. Ilyen forrást a közelben többet megfigyeltem, a legbővebb vizű, mindjárt a keserűvíz források alatt a Vörösoldal déli lejtőjén üde vizet szolgáltatva, továbbá az északi lejtőn a Rókalyukheggyel érintkező kisebb platóján szintén van egy nagyobb forrás, amely lefolyás nélkül a plató egy részletét mocsarasítja el. Ezen közvetlen környéken megfigyelt források jellegét még egy másik érdekes körülmény is elárulja és ez a növényzet. A timsós felszínen kibugyanó keserűvíz források közvetlen környékének ehelyütt kopár térszínén ugyanis alig mutatkozik gyér növényzet, míg a normális bőségesen vizet tartalmazó talajok növénytakarója annál dúsabb. Ezen szármát képződményekre közvetlenül a nagy területeket elfoglaló lősz települ. Kőzettani jellege alig változik, vastagsága ehelyütt is elég tetemes ami a Vörösoldal vízmosásaiból is kitűnik. Az előbb elmondottak alapján az unyi ásványvíz előfordulás a külső körülményektől függő s így bizonyos változó jelleget mutató forrás egy érdekes reprezentánsa, s mint ilyen érdekes hidrologiai szempontból is. (Készült az Egyetemi Földtani Intézetben.)