Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energia kérdés

40 KÁLLAI GÉZA Hivatkozom e helyütt Karinthiában Paternion-Feistritz határában levő ólomércbányának megtekintésekor észlelt tapasztalataimra. Itt ugyanis a következő geológiai alakulattal állunk szemben : Az úgynevezett triaszidőszaki wettersteinkalkban metaszomatikus úton keletkezett ólomérc bújik ki a hegytetőn. A Karinthia nevű bányatársulat az érc hasznosítása és feltárása végett tárót hajtott a mészkőbe. De még mielőtt az érctelért elérte volna, a hasadékos, üreges mészkövön keresztül nagymennyiségű vizet fakasztottak, amelyet kezdetben még egyes helyeken sikerült elgátolni, de a további előrehaladás folyamán mind nagyobb és nagyobb menynyiségü víz fakadt, úgy, hogy midőn 1916. februárjában a táróban jártam, a vájatvég előtt közvetlenül, a baloldalon V» m'

2 hasadékból óriási sebességgel és nyomás alatt folyt ki a víz, ami mesterséges talpemelés és főteutánvétel ellenére lehetetlenné tette a tárónak tovább való kihajtását és a bányászat megkezdését. A befektetett kiadásokat hasznosítandó a vizzel elektromos központot hajtanak meg és cca 150 lóerőnyi energia mennyiséget nyernek. Trianonban Magyarországtól elrabolták az ország kétharmad részét és megfosztottak bennünket legértékesebb energia forrásainktól. Nincsen fánk, kevés és korlátolt időre elegendő csak kőszenünk. Idegen fennhatóság alá kerültek földgáz- és nyersolajmezőink, valamint vízierőink legnagyobb része. E szomorú helyzet szegénysége és napról-napra reánk neheszedő nyomorúsága szülte bennem a gondolatot, hogy a triaszvizet energia fejlesztésére lehetne felhasználni. A triaszvíz a Csonka-ország határain belül ma még nem is sejtett mennyiségben, az ország legkülönbözőbb pontjain feltalálható. A magyar karsztban, Gömör és Abauj megyében, Miskolctól egészen Gyöngyösig, a Bükkben egészen Egerig, a budai hegyvidéken, a Vértes és Gerecsében, éppúgy a Bakonyban és a pécsi Mecsek-hegységben mindenütt megállapították a triász jelenlétét és mindenütt feltalálhatunk oly pontokat, ahol a triaszviz nemcsak az emberi szükségletre, vagy kazánok táplálására, de energíafejlesztésre is elégséges mennyiségben rendelkezésünkre áll. A szükséges befektetés az aknából, a vízgyűjtő harántfolyosóból és gépezetből adódik. Az 1906. esztendőben a magyar kormány kálisóra kutatott és földgázt találtak. A véletlen egy új energiaforrásra terelte a szakkörök figyelmét és a magyar geológusoknak egész sora azzal foglalkozott, hogy a földgáz előfordulásának helyeit, a fúrások alkalmas pontjait felkeresse, megállapítsa és térképezze. Megszerveztetett a magyar földgázkutató kirendeltség a pénzügyminisztérium fennhatósága alatt. Amiként a földgáz feltárásának alkalmas pontjait ki kellett kutatni, ugyanúgy meg kellene állapítani a triaszmészkőhegységekben a víznyitás alkalmas helyeit és a vízszintmagaságokat; azokat térképezni kellene, amely feladat aM. Kir. Földtani Intézet hatáskörébe volna utalható. Nem fognak ugyan óriási erőközpontok létesülni, inert ilyenek még az Alpesekben sem mindenütt vannak. Ellenben megvan ott minden községnek, ahol arra a legkisebb lehetőség is megvan, a maga villamos erőközpontja, ahol úgy