Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energia kérdés

38 KÁLLAI GÉZA Rudabányán az ősidőktől kezdve űzött bányászattal sem tártak fel nagyobb mennyiségű vizet, hiszen a Szuha mellékvölgyében vagyunk (szuha tótul száraz) ahol általában nincsen víz. Midőn a Borsodi Bányatársulat itt 1880-ban nagyobb arányú bányászatot kezdett és géperővel kényszerűit dolgozni, a kazánok táplálásához szükséges tápvizet a 14 km-nyi távolságra fekvő Sajóból — vizkazánokba tárolva — vasúton hozta fel. Megpróbálkoztak ugyan a völgyben sok helyütt kutakat lemélyíteni, de közvetlen talajvíznél egyebet nem találtak és az a száraz időszakban teljesen kifogyott. Nem vezettek célra a mélyfúrások sem, de legkevésbbé azok, amelyeknek helyét varázsvesszővel dolgozó vízfakasztó bűvészek jelölték meg. Midőn 1918-ban tevékenységemet Rudabányán mint bányaigazgató megkezdtem, a vízszállításnak ezen nehézkes, drága módja szemembe tűnt. Rudabánya geológiáját tanulmányozva felismertem, hogy itt a vízszerzésnek igen egyszerű lehetőségével állok szemben. A rudabányai vasérc-vonulat a werfeni palára települt triaszidőszaki mészkőnek metaszomatikus átalakulási terméke. A vasércelőfordulást triaszidőszaki dolomitos, barlangképződésre hajlamos meszek követik, amelyek mind vizeket vezetnek. Megfigyeltem, hogy bányáinkban — mint az egész környéken — az érintési lapok mentén, mindenütt ott, ahol a barnavasérc vagy vaspát, esetleg mészkő, a fekü werfeni palával bizonyos nívóban szabadon érintkezik, források észlelhetők. Megfigyeltem továbbá, hogy az ANDRÁSSY I. nevű bányarészben levő kutató-aknában fakasztott víznek tükre 249'5 m-nél magasabbra nem emelkedik és azt is, hogy az ANDRÁSSY I. bányarészbe vezető ADOLF táró melletti úgynevezett Csorgókútban levő víznek nívója 249 7 m magasságban van, amiről arra következtettem, hogy a rudabányai viszonyoknak megfelelően a vízszint 2495 m magasságban kell hogy legyen. Rudabánya községben, a község közepén, egy alig néhány centiméternyire lemélyített kút vize a hidrosztatikai nyomás folytán a kútkáván keresztül állandóan a szabadba folyik. Tatabányán e tekintetben szerzett előtanulmányaim és az itt megfigyelt észleleteim alapján hozzáfogtam a rudabányai vízkérdés megoldásához. Az ANDRÁSSY I. nevű bányarész előtt levő Csorgó-kútnak 255 5 méter magasságában, egy 32 2 m mély aknát méiyittettem a werfeni palában és e mélységben a mészkőrétegek és a hegygerinc irányában 380 méter hosszú 1 x 0'6 x 1 -8 méter szelvénvű vízgyűjtő harántfolyosót hajtattam ki. 1920. december hó 24-én, ép karácsony előtti nap reggelén jelentették az előttem megjelent vájárok: „Igazgató úr, a Jézuska meghozta a vizet." A fakasztott víz oly nagy mennyiségben tört elő, hogy még aznap este az aknazsomp felett 4 méternyire elhelyezett szivattyút ki kellett menteni és a víz néhány nap múlva a 32 méter mély aknának 26 méter magasságát betöltötte és 249'5 m-nél megállapodott. Ezen víznívóját változatlanul tartja mindmáig. A víz elvezetésének megkönnyítése végett a hegy alakulatát kihasználva, a szállító vasúti szintről egy 12 méter hosszú folyosót hajtottunk az akna