Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: A Gömör–Tornai karszt hidrológiája

26 STRÖMPL GÁBOR DR. dásnál állapíthatjuk meg. Ami futólagos megfigyelést erre vonatkozólag tehettem, az alábbiakban adhatom közre. A nagyforrások peremi elhelyezkedése nem egyenletes. Olyik fennsík szélén, peremén több forrás fakad, mint egyebütt a fennsík tövében, ami arra vall, hogy a földalatti vízgyüjtő-területek eloszlása nem egyenlő. Egyik oldalra több víz jut, mint a másikra, noha a fennsíkok egyenletes felszíne a víz egyenletes elosztását követelné meg. A dolog magyarázatát azonban nem a fennsíkok felszíne, a „fennsík", hanem ezek alja, a rejtett karsztfenék (földalatti) elhelyezkedése adja meg. Fogalmazhatjuk a dolgot úgy is, hogy a nagyforrások gyakorisága a karszt vízválasztóinak lefutásától függ. És pedig: minél messzebb van a vízválasztó a nagy forrásoktól, illetve a fennsík peremétől, annál több ott a forrás s minél közelebb ér a vízválasztó a forrásokhoz, illetve a fennsík pereméhez, annál k e v e s eb b. Érthető, mert távoli vízválasztónál nagy a vízgyűjtő terület, közelinél ellenben kicsi. A mellékelt térképvázlaton (27. old.) nyomozhatjuk a földalatti vízválasztók rejtett lefutását, de ezt nem a hidrologiai, hanem — közvetve — a geomorfologiai tanulmányok alapján tehetjük csak meg. Még pedig a töbörsorok, vápák és aszók elhelyezkedése alapján. Hogy és miként, annak ecselelése már túllépné a hidrologiai kereteket s ezért csak a végeredményt összegezem. Területünk fővízválasztója a Sajó és Bódva közti. Ez északon a a Barkai-felsőhegynél lép a karsztra illetve a karsztba, majd a Felsőhegyen és a Szilicei fennsíkon át a Cselén-erdőnél jut ismét napvilágra. A mellékvízválasztók a Kónyártban, a Nagyhegyben stb., szóval a fennsíkok belsejében futnak. Mindeniknek van földalatti vízválasztója s ez mindenik fennsíkon — a helyi körülményeknek megfelelőn — máskép helyezkedik el. A karszti azaz a földalatti vízválasztók elhelyezkedése fennsíkonként a következő : A fővízválasztó a Szilicei-fennsíkhoz Hosszúszó és'Kecső közölt ér. Ugyanezt a nyomot követi a cseh-határ is. De míg ez Kecső előtt keletnek fordul, addigavízválasztó északnak tart és Borzova, Szilice megkerülésével a Fennsík keleti felében, közel a Fennsík szélén halad. Itt a Fennsíkon látszik legjobban a földalatti vízválasztónak látszólagos rendellenessége, amenynyiben a karsztnak nem a legmagasabb tetőin halad, hanem attól teljesen függetlenül, a karsztfeneket alkotó víztartó palák földalatti elhelyezkedéséhez igazodik. A vízválasztónak ez az elhelyezkedése szabja meg azután azt, hogy a Szilicei-fennsík nagy (karszt) forrásai közül a tekintélyesebbek a Sajó szurdokában, (Pelsőc és Berzéte között) majd Pelsőcardó táján buggyannak föl. A vízválasztótól keletre eső források, Borzova és Szilice közelében, már ritkák és vizük is kevesebb. A fővízválasztó további folytatásában a Felső hegyre fordul s ennek északi szélén halad. Ennek megfelelően több nagy forrást találunk a Felsőhegy déli tövében Körtvélyes és Szádelő között.