Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Hidrológiai és tektonikai vonatkozások

HIDROLOGIAI ÉS TEKTONIKAI VONATKOZÁSOK 13 is megnyilvánult s okozta, hogy hellyel-közzel a homokot a löszre is reá fújta. Miként ismeretes, a harmadkori és pleisztocén rétegek egyaránt gyűrtek. A rétegek azonban ritkán vannak úgy kifejlődve, hogy csapásuk mindig állandó. A csapás rendesen nem merev egyenes vonal, hanem kisebb-nagyobb mértékben hajlik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy számos esetben a völgyek iránya is ugyanazt a görbülést mutatja, mint a csapás. Liíiomfiejy A 3. ábrán közölt vázlat a Marcalitól DDNy-ra fekvő Gadány község (Somogymegye) környékét tünteti fel. Jól látszik e vázlaton, hogy a gadányi patak iránya teljesen hozzásimul a csapás irányához: északról D felé indul, majd K felé és ismét észak felé kanyarodik. A vázlaton feltüntetett magassági pontokból az is kitűnik, hogy a patak bal partján a terület lankásan lejt a patak felé, a néhány (3°, 6°) fokos dőlésű réteglapnak megfelelően. A jobb part azonban hirtelen emelkedik; Gadány községtől D-re pl. 149 m-ről hirtelen meredek part emelkedik 179 m-ig; innét D felé ismét lankás, néhány fokos a lejtés. Még jobban feltűnnek ezek a viszonyok a 4. ábrán közölt vázlaton, amely a térszin metszetét tünteti fel. Ugyanilyen alakú szelvényt /r m kapnánk akkor is, ha más irányban, például K vagy Ny felé metszenék a területet; mindegyik a csapásra merőlegesen készített metszet ugyanilyen kontúrokat mutat. 4. ábra.