Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Hojnos Rezső dr.: A mogyoródi Csíkvölgy hidrogeológiai viszonyai

A MOGYORÓDI CSIKVÖLGY HIDROGEOLOGIAI VISZONYAI 93 kiegészítik ezeket a csupán fővonásokban megemlített megfigyeléseket­Egy ilyen tanulságos részlet a mogyoródi Csikvölgy, amely a Gyer­tyános (325) és a Kottyis (239) között délről a Kis hajtás északról a Bodzás halmok által határoltan a helyiérdekű villamos megállótól félórá­nyira fekszik. A szóbanforgó területet geológiailag 1869-ben BÖCKH JÁNOS 1 térképezte, a jelenleg közhasználatban lévő 1 :75000 méretű térképlapot pedig 1895-ben SCHAFARZIK FERENC reambulálta. Ezeken kívül Szontagh Tamás is dolgozott e vidéken-, aki a Mh. Földtani Társulat 1882. évi január hó 11 .-én tartott szakűlésén: „Adatok Mogyoród (Pest m.) és környékének geológiai ismeretéhez" c. tanulmányában főleg a mogyoródi kőbányákkal foglalkozik petrografiai szempontból. Különösen megemlítendő, hogy BÖCKH j. számos foraminiferát említ Mogyoród községből, amelyek alapján a felemlített képződményeket a lajta­mészkő szintjébe sorozza. Ö figyelte meg a falun áthúzódó árok (Csíkvölgy) északi végén a tufákat is, amelynek felső rétegzett részéből szerves zárványok jelenlétét is jelzi, SCHAFARZIK F. pedig a löszből egy Elephas priniigenias BL. fogat is gyűjtött. A Csikvölgy felső részlete a Veresegyháza felé vezető úttól közelíthető meg a legjobban. A feltárás amely egy 6 méteres lezökkenés­sel kezdődik, épen a vetőbe esik, mi azonnal szembetűnik a kezdetben alig 4 méter széles völgyfalak különböző felépítése folytán. A baloldalon ugyanis egy magas meredek löszfal helyezkedik el, a völgytalpát a piroxén andezit tufája képezi. A völgy jobboldalán felülről lefelé a következő rétegek vannak feltárva: 1., diluviális lősz, jellegzetes nem gömbös, hanem egyes korallformájú egyik oldalon kihegyesedő konkréciókkal 1 méter vastagságban, amely a falu felé mindjobban megvastagszik míg végre a kiszélesedő, a több ágból össze­tevődő fővölgyben egyesül a baloldali lősz tömegével. Ebből került ki az Elephas primigenius BLUMB. fogtöredék is (SCHAFARZIK). A később ismertetett források összetevődéséből keletkező kis patak is már löszben vájt mederben halad tova. 2., A lősz alatt közel vízszintes rétegezödésü homokpad foglal helyet, amelyben az összeállóbb és lazább rétegek váltakoznak rossz megtar­tású apró kövületekkel. 3., Legalul a piroxén andezit tufa és annak finom konglomerátja van feltárva több zökkenővel megzavart, de jól látható rétegeződés­sel nyugatra cca. 10"-al döl. A völgy nyugati nyúlványaiban már sehol sem látható, azokban csak a megvastagodott lősz van feltárva. A piroxén andezit tufa homokos részéből számos, de igen rossz megtartású kövület került elő, ami teljes megegyezést mutat a fölötte levő pados homokból kimutattakkal. A két rétegöszlet faunájából a következőket gyűjtöttem és határozhattam meg: Plantae: Lithothamnium ramosissimum REUSS. (elég gyak.) Protozoa: Eoraminifcra (Lásd BÖCKH). ') Fóth-Gödöllő-Aszód környékének földtani viszonyai (Földtani Közlöny 1872.). 2) Jegyzőkönyvi kivonat a Földtani Értesítő III -ik kötetéből.

Next

/
Thumbnails
Contents