Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A geotermikus gradiensről

6 WESZELSZKY GYULA D

R. T = egyenlő távolságra, egyenlő hőmérsékletet kellene észlelnünk. Kísérleti adatok szerint Q = TK ahol: Q = a hővezetőanyag négyzetcentiméternyi felületének másodpercenként kisugározta hőmennyiségét, K a vezetőközeg hővezető képességét és T a hőgrádienst, vagyis Celsius fokokban kifejezve a centiméterenkénti hőemelkedést jelenti. A geologusok az igen kis számmal kifejezhető hőgrádiens helyett, rendszerint geotermikus grádienssel számolnak. Ha a geotermikus grádiensl L-lel jelöljük, akkor 100 L és a fönti egyenletben ez értéket behelyettesítvén n K Q = TOO L E

S 100 L Q = K Ha a földkéreg mindenütt egyforma összetételű és egyforma vastagságú volna, úgy K állandó szám, ennélfogva az L Q szorzat is állandó, vagyis a melegkisugárzás és a termikus grádiens is, a Föld bármely pontján egyenlő lenne. A különböző kőzetek hővezető képessége (K) azonban különböző. Az alábbi táblázatban néhány tömegesen előforduló kőzet hővezető képességét adom meg. Ez adatok „LANDOLT-BÖRNSTEIN Physikalische-chemische Tabellen" IV. kiadásának 739. oldalán közölt táblázatából vannak kivéve, ahol egy- és ugyanazon anyagra több értéket találtam, ott az I. oszlopban a közölt legkisebb, a II. oszlopban a legnagyobb és a III. oszlopban e kettő középértékét adom: 1. II. III. Gránit 0.0075 0.0097 0.0086 Gneisz 0.0082 0.0092 01X187 Porfir — — 0.0084 Mész 0.0067 0.00S7 0.0077 Márvány 0X050 0.0082 0.0066 Bazalt 0.0052 0.0067 0.C059 Szerpentin 0.0024 0.0084 0.0054 Pala — — 0.0036 Trahit 0.0014 0.0046 0.0030 Agyag 0.002 0.0037 0.0029 Kréta — „ 0.0022 Láva — 0.0320 Kvarchomok — 0.0001 Mint á fönti táblázatból kitűnik, az egyes kőzetek hővezetőképessége meglehetősen különböző. Általában véve a plutonikus és tömör üledékes kőzetek hővezető képessége a legnagyobb és ezek málási termékeié a legkisebb. Olyan