Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

HÉVFORRÁSOK OKOZTA KŐZETELVÁLTOZÁSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 83 144. PETRIK L. A magyarországi porcellánföldekről, különös tekintettel a riolitkaolinokra. A m. kir. Földt. Intézet kiadványa, Budapest. 1887. 1—16. (Ueber ungarische Porcellanerden, mit besonderer Berücksichtigung der Riolith-Kaoline. Publ. d. k. ung. Geol. Anstalt, Budapest. 1887. 1—15; 145. PFAFF F. W. Beiträge zur Erklärung über die Entstehung des Magnesits und Dolomits. N. Jb. 1894. Beil. Bd. IX. 485—507. 146. PFAFF F. W. Ueber Dolomit und seine Entstehung. N. Jb. 1907. Beil. Bd. XX111. 529—580. 147. PFAFF FRIEDR. Ueber den Dolomit des fränkischen Jura und seine Bildungsweise. Ann. Phys. Chem. 1851. LXXXII. 465—495. (125, 126.) POSNJACK Euo. vide MERWIN H. E. 148. QUIRING H. Über die hydrotermale Entstehung der Eisenglanz-Gänge des Siegerlandes. Glückauf, Berg und Hüttenmänn. Zeitschr. 1923. Oktob. LIX. 997—998. 149. QUIRING H. Thermenaufstieg und Gangeinschieben, Ein Versuch zur Erkennung des Tiefenweges aszendenter Quellen. Z. pr. Geol. 1924. XXXII. 161—171. 150. RAMANN E. Bodenkunde. 1911. 1—619. 3. Aufl. Vlg. J. Springer. Berlin, 151. RAMANN E. Kohlensäure und Hydrolyse bei der Verwitterung. Cbl. Min, 1921. 233-241, 266—272. (97.) RECK H. vide KNEBEL W. 152. RENARD A. Des caractéres distinctifs de la dolomite et de la calcite dans les roches calcaires et dolomitiques du calcaire carbonifére de Belgique. Bull, de l'Acadéni. roy. de Belgique. 1879. 2. sér. XLVII. 1-25. 153. RICHTHOFEN F. v. Über die Bildung und Umbildung einiger Mineralien in SiidTirol. Sitzb. d. math.-naturw. Cl. d. k Akad. d. Wissensch. Wien. 1857. XXVII. 293—374, 154. RICHTHOFEN F. V. Studien aus den ungarisch-siebenbürgischen Trachytgebirgen. Jb. geol. R. A. Wien 1860, XI. 153—278. 155. ROTH JUST. Bemerkungen über die Verhältnisse zu Predazzo. Z. d. geol. Ges. 1851. III. 140—148. 156. ROTH JUST. Allgemeine und chemische Geologie. Bd. I. 1879. 1—633. ; Bd. II. 1887, 1—695.; Bd. III. 1893, 1—530. Vlg. W. Hertz (Bessersche Buchh.) Berlin. (176.) ROTH K. (TELEGDI

) vide SCHRÉTER Z, (176.) ROZLOZSNIK P. vide SCHRÉTER Z. 157. RUFF O. Ueber das Eisenoxyd und seine Hydrate. B. B. 1901. XXXIV. 3417—3430. , 158. SAINT-CLAIRE DEVILLE H. Sur Taction des chlorures et des sulfates alcalins et terreux dans la métamorphisme des roches sédimentaires. C. R. 1858. Jul.—Dec. XLVII. 89—98. 159. SAINT-CLAIRE DEVILLE H. Sur un nouveau mode de reproduction du fer oligiste et de quelques oxydes métalliques de la nature. C. R. 1861. LH. 1264—1267. 160. SALVÉTAT

. Analyses de quelques hydrosilicates d'alumine. Ann. de chim. 1851, 3. sér. XXXI. 102—116. (37.) SALVÉTAT vide DAMOUR A. 161. SCHAFARZIK F. Jelentés az 1883 év nyarán a Pilis hegységben eszközölt részletes felvételről. Ft. Közi. 1884. XIV. 249—272. (Geologische Aufnahme des Pilis-Gebirges und der beiden „Wachtbergs bei Gran. Suppl. z. Ft Közi. 1884. XIV. 409—436). 162. SCHAFARZIK F. Budapest és Szt.-Endre vidéke. 15. zóna, XX. rov. jelű lap. 1 : 75000. Magyarázatok a magy. kor. országainak részletes földtani térképéhez. Kiadja a m. kir. Földtani Intézet Budapest, 1902. 1—61. (Die Umgebung von Budapest und Szt.Endre. Blatt Zon. 15. Col. XX. 1 :75000. Erläuterungen zur geologischen Spezialkarte der Länder der ung. Krone. Herausg. v. d. Kön. ung. Geol. Reichsanst. 1904. 1—70.) 163. SCHAFARZIK F. A Szt. Gellérthegy geologiai viszonyairól. Ft. Közl. 1920. L, 41—42. (Die geologischen Verhältnisse des Szt. Gellért (Blocks-) Berges. Suppl. z. Ft. Közl. 1920. L. 126—127). 164. SCHAFARZIK F. Budapest székesfőváros legújabb geologiai térképezéséről. Akad.