Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben
HÉVFORRÁSOK OKOZTA KÖZETELV ÄLTOZ ÄSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 53> Az ásványokat KOCH FERENC a IV. sz. táblázatban (VIII.—X. rovat) látható eredménnyel elemezte meg. A sárga mézgaszerü anyagot már ő is halloysit-nak nevezte. A leírás szerint az a feltárás, amelyből az ásványok előkerültek, a vasúti alagút déli szádja fölött nem nagy magasságban lehetett; ma már ott minden be van nőve. de a Hegyalja-út keleti oldalában a budai márga kovásodott padjai, (a Meletta sardinites ismert lelőhelye, v. ö. SCHAFARZIK rövid leírását is, 163) és feljebb az elhagyott bányák dolomit-kőpora a jellemző vörös színeződésekkel még elárulják a hévforrások tevékenységét ezen a vidéken, ahol a hévforrásnyomok a mindinkább terjeszkedő építkezésnek nemsokára egészen áldozatáúl esnek. A másik oldalon pedig ott van tőszomszédságban a kisgellérthegyi városi nagy kőporbánya, a maga dolomit-kőporával és kovásodásaival, úgyhogy a KOCH által elemzett ásványos kolloidoknak hidrotermális eredetéhez kétség nem fér. Víztartalmú alumoszilikátból, amelyhez esetlegtöbb-kevesebb márgásanyag is járul, állnak azok a „festék-földek", amelyek a Budai-hegység márgaterületein mindenütt a jellemző hévforrásnyomok kíséretében fordulnak elő. 3 7 Erről tanúskodnak egyébként SZABÓ J. szavai is (202, 65) aki a Mártonhegy előfordulásainak leírásánál, —anélkül persze, hogy hidrotermális átalakulásokra gondolna,— a következőket mondja „...alatta 3 8 jó mélyen BERTSIK úr közlése szerint a Dolomit (kőpor) találtatik." „Minden jel oda mutat, hogy az 3 9 nem egyéb, mint az eocénmárgába 4 0 betelepült fehér kovás palának elagyagosodott módosulata." Ezeket a festékföldeket különösen régebben kisebb-nagyobb vájásokban bányászták. A Mártonhegy környékén, ahol a budai márgát a leírt erélyesen metamorfizáló hévvízi hatások érték, volt a festékföldkaparások zöme is, amelyek innen a Sashegy déli lejtőjére is átterjedtek, ahol SZABÓ szerint (202, 65) azonban kevesebb használható anyag akadt. Ezenkívül nagyobb számmal Újlakon a Józsefhegy körül 4 1 is voltak festékföldgödrök, ahol a Császarfürdő forráskomplexumának azelőtt magasabban fakadó hévvizei hozták létre a festékföldet a márgában. Ezek a források az erózió-bázis mélyülésével szálltak alá azóta mai helyükre. Budaörs mellett és távolabbi környékén, a Csikihegyekben, ma is folyik még némi primitiv módon űzött festékföldtermelés, ahol tárókkal és aknákkal mennek a föld alá az elváltozott márgarétegek felkutatására. Itt is a festékföldrétegek szomszédságában mindig kovásodott márgarétegek vannak, 8 7 A Budai-hegységben gyakran ismétlődő Zsír-hegy (Schmalzbergl) név talán az ilyen zsíros tapintatú anyagok előfordulásának emlékét őrzi. a 8 T. í. a festékföld alatt. 39 T, i. a festékföld. 4 0 Id est: „budai márga,,; SZABÓ J. akkoriban még kerülte az „oligocén" kifejezés használatát. 4 1 A Mh. Földtani Társulat 1922 évi kirándulásán az újlaki MELoeco-bányában a Józsefhegyen láthattuk a jellemző halloysit(?)-kiválásokat, a vörös színeződéseket és a kőporosodás jelenségét, mint a hajdani hévforrástevékenység emlékeit.
