Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

44 SCHERF EMIL között lévő hegycsoport, ahol, mint már említettem, a dolomitdombok igen erős hidrotermális átalakuláson, átkristályosodáson estek át. Míg a vasúti alagút környékén a Vörös-hegyen (Rother-Berg) a laza dolomitpor élénk pirosszínű, addig kelet felé, a Strázsahegy (Wacht-Berg) és a melléje É felé sorakozó kúpidomú hegyek feltűnő tiszta fehérségű laza dolomitkristályporból állanak. Ezt az éles térbeli elkülönülést, amelyet a Budai-hegység számos más pontján is lehet észlelni, bajosan lehet máskép magyarázni mint úgy, hogy a vasvegyületek lokálisan szálltak fel a mélyből és a forró túlhevített víz s a benne oldott sók víztelenítő hatása alatt vált ki belőlük a vízben szegény vasipgment. A hidegkúti medence K-i részében, a Vörös kődomb-on (Roter Steinriegel) észlelhető jelenségek bizonyos támpontot szolgáltatnak annak megítélésére, hogy milyenek voltak azok a hévvizek, amelyek ezeket a vasasodásokat létrehozták. Ott a hárshegyi homokkő egészen lokálisan laza homokká esik 2. ábra. Hidrotermális eredetű vörös-vasoxid-telér a hidegkúti Kalvártahegytől nyugatra lévő 292 m magassági ponton. (Szerző felvétele.) széjjel. Csuszamlási lapok a homokkőben jelzik, hogy a homokkövet hegymozgások érték. A hasadékokban feltört alkálikarbonáttartalmú hévvizek oldhatták fel a homokkő kovasavas cementjét, ott ahol széjjelhullik és feltűnő, hogy ugyanazokon a helyeken a vörös vasoxidok is felszaporodtak. Közelfekvő a gondolat, hogy meleg Na

2 C0

3-os víz választotta ki a vashidroxidot, amely a magas hőfok és a vízben oldott sók hatására elvíztelenedett. Hidegkút községtől ÉÉNy-ra, a Szarvas- (vagy Kálvária-) hegy dolomitsasülőjét Ny-on határoló vetődés mentén, a dolomit erősen elporladt és vörös színűre festődött. Egy bányában nyerik ott a surolóport, melytől Ny-ra a 292