Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

38 SCHERF EMIL pirosba látta változni ;

1

9 eközben a csapadék higroszkopicitása is igen erősen csökkent. III. sz. táblázat. 4 órai hevítés után Légszáraz Szin» Barna Fajsúly Víztartalom °/o 22'40 Higroszkopicitás "/o 100" C-ra — 1000 34'12 200" „ Narancs (No. 112) 3-60 1 '54 42-24 300" „ „ (No. 113) 3-34 1*06 2962 400" „ Narancspiros (No 78) 4'37 072 19-48 500" „ (No 82) 4'76 070 613 600" „ Piros (No 38) 5-17 0'20 0-94 700' „ „ (No 23) 5-09 O'OO O'OO FISCHER (63, 64) barna „Glaskopf" hevítésekor szintén azt tapasztalta, hogy 200 fok C-nál színátcsapás következik be Iimonit-barnasárgából a hämatitvörös színbe. Magasabb hőfokú vízgőznek igen erélyes oxidáló hatása van ferrovasvegyületekre. SILVESTRI (181, 153, 124, 234—235) vörösizzáson sósavgázt hagyott lávára hatni, amikor is Fe Cl

3 („sesquichloruro di ferro") képződött, majd vízgőzsugár elé helyezte az így előkészített lávát, amikor vörös vasoxid keletkezett. WOLFF (227, 89) szerint Fe Cl

2-t tartalmazó fehér vulkáni hamu 400—500 fokos vízgőzáramban rögtön pirossá válik hämatit képződése miatt. A ferrivegyületek víz hatására közönséges hőfokon csak kevéssé hidrolizálódnak; magasabb hőfokon a hidrolízis tetemes s a fizikai viszonyok szerint többé-kevésbbé vízszegény vasoxid, esetleg egészen víztől mentes vasoxid keletkezésére vezet. Már GAY-LUSSAC (71, 424—425) magyarázta a vulkánok kürtőiben található szép hamatitkristályok keletkezését azzal, hogy a FeCl

3 vízgőzzel elbontva hämatitot eredményez, amit kísérletileg is bebizonyított. MITSCHERLICH (128) igazolta ezt az állítást, SÉNARMONT pedig (179, 137, 147) zárt csőben hevítette 250 fok C-ra a vaskloridoldatot, amely ilyen körülmények között szabad sósavra és savban nehezen oldható amorf víztartalmú vörös vasoxidra bomlott. SAINTE-CLAIRE-DEVILLE (159) és legújabban TSCHIRWINSKY (211, 294) is igazolták GAY-LUSSAC kísérletének helyességét. 1

9 A közleményben nincs megadva, hogy milyen vasvegyületből állítatott elő a vashidroxid ; HEDVALL (82) szerint ennek befolyása van a hevítésnél keletkező vasoxid színére. Vasszulfátokból nyert hidroxid a hevítésnél 650 fok C-ig élénk piros oxidot ad, amely csak magasabb hőfokon kap sötétebb árnyalatot. A többi vasvegyületből kapott hidroxid a hevítésnél barnás-ibolyás árnyalatú piros oxidot ad. HEDVALL ezt a jelenséget a különböző módon nyert vasoxidok eltérő sztrukturájával magyarázza, mely különböző színabszorpcióra vezet. 2

0 A színek mellett jobbról álló számok KLICKSIECK és VALETTE színkatalogusának (95) megfelelő számú színstandardjait jelzik.