Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Cholnoky Jenő dr.: A folyók és tavak vízállásáról

18 CHOLNOKY JENÖ DR. arányos a V-vel és a C-vel s némileg növekedik a vízgyűjtő terület átlagos lejtősödésével (L), viszont fordítva, arányos a hőmérséklettel, azért a T V- C- L k 1 H .k függvényben a k tényezőnek valami állandó számnak kell lennie. Sikerült is kimutatni, hogy ez a k a legtöbb lefolyástalan tóra 1 :4000, 1 :5000 körül van, ha a hőmérsékleteket C fokban, a teriileteket négyzetkilométerekben, a csapadékot miliméterekben, az L számításához szükséges magasságot méterekben fejezzük ki. De vannak nagy eltérések is. így pl. k a Lop-noron 1 :2105, a Czad-tón 1 :6784 stb. De hisz ez érthető. Rendkívül nehéz a tavak és a vízgyűjtő területek pontos értékét megnyerni, hisz a legtöbb lefolyástalan tó kevéssé ismert, rosszul térképezett vidéken van. Szinte csodálatosnak mondhatjuk, hogy ennyire is egyeznek a számok. De ha az adatok pontosak volnának, akkor a számoknak majdnem teljesen egyeznie kellene, mert az ilyen nagy területeken a kőzetek vízáteresztő képessége nem játszik szerepet, kivévén azt az esetet, ha a vízgyűjtőterület nagy része mészkőfelvidék, mert ennek karsztos jelenségei lényegesen módosíthatják a hidrográfiai körülményeket. A lefolyástalan tavak alakja is folytonosan változik. Ez teimészetes. Nem is maradhat állandó, mert hisz a törmelék lerakodása a partokon szünet nélkül tart s megkisebbítvén a párolgó felületet, kénytelen a vízszint emelkedni, hogy új területeket önthessen el s párolgó felületét megint az előbbi törvény szerint kivánt méretekre kiterjessze. Ezért változik folyton a Lop-nor. az Aral-tó déli, lapályos fele, a Czad-tó stb. A tómedencét lassanként feltölti a hordalék, a tó igen nagy kiterjedésű lesz s csak ideiglenesen jelenik meg. Ilyenek az Atlasz vidéki „sott"-ok, pl. a még állandó Sott Melghrir és Sott Dzserid mellett a tömérdek ideiglenes, igen sekély tó. A perui, chilei és bolíviai salétromtavak is hasonlók, de a kitöltődés és a tóvíz rendkívüli ideiglenessége sehol sem oly szembeszökő, mint a perzsiai, úgynevezett „Kevir" síkságon, a Dest-i-Kevir, a Dest-i-Lut stb. Ez a lefolyástalan sóstó igazi halála. Megújhodást csak tektonikus sülyedés, vagy a defláció okozhat. Mindezt a tüneményt pontosan lehet most tanulmányozni annak a törvénynek alapján, amelyet a Balaton tudományos tanulmányozása világított meg hogy a tó felszínének párolgása havi összegben arányos a havi közép hőmérséklettel.