Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schréter Zoltán dr.: Az esztergomi barnaszénterület karsztvize

AZ ESZTERGOMI BARNASZÉNTERÜLET KARSZTVIZE. Irta: SCHRÉTER ZOLTÁN dr.* Irodalom: 1. A. TSCHEBULL: Quellwasser für Budapest. Wien. 1889. 2. PAUER GYULA: AZ annavölgyi barnaszénbánya. (Bány. és Koh. Lapok. 38. k. 1905.) 3. K. STEGL: Die Wasserverhältnisse des Grauer Braunkohlenreviers. (Öster. Zeitschrift für Berg u. Hüttenw. 55. 1907. pag. 85.) 4. WAHLNER ALADÁR: Magyarország bánya- és kohóipara. (Bány. és Koh. Lapok 1915., 1916., 1917. és 1920. évi kötete.) 5. SCHMIDT SÁNDOR: AZ esztergomi szénmedence ismertetése. (Bányászati és Koh. Lapok 53. k. 1920.) 6. JEX SIMON: A Pilis-Gerecse hegységben előforduló triaszvizek közgazdasági jelentősége. (M. Mérnök és Ép. E. Közlönye 42 k. 1913.) 7. ROZLOZSNIK P., SCHRÉTER Z. és t. ROTH K.: AZ esztergomvidéki szénterület bányaföldtani viszonyai. (A m. k. Földt. Intézet kiadványa. 1922.) * Az esztergomi barnaszénterület felszíne száraz, vízfolyásokban szűkölködő; források — az egy sárisápi forráscsoportot kivéve — nem fakadnak rajta. Semmisem árulja el, hogy ez a terület hidrológiai szempontból hazánk egyik legérdekesebb területe. Az itt, a mélyben rejtőzködő karsztvízről nem is volt tudomása régebben az emberiségnek. Az e területen fekvő eocénkorú (és alárendelten oligocénkorú) széntelepek kiaknázása zavartalanul folyt mindaddig. amíg a széntelepek fejtése a magasabb szintekben mozgott; amint azonban a fejtéssel mélyebb szintekbe, nevezetesen, amint utólag magállapították, az e területen fekvő karsztvíztömeg tükre alá jutottak, hatalmas ellensége támadt a bányászkodásnak: a széntelepek fekvő triász mészkövében felhalmozódott víztömeg. A vízzel való küzdelem szükségessé tette a terület földalatti vizeire, a vízbetörések természetére, lefolyására vonatkozó pontos megfigyeléseket, hogy a védekezésre nézve útmutatást nyerhessenek a bányamérnökök. Ilyen módon vált lehetővé az, hogy az esztergomi barnaszénterület földalatti hidrológiáját pontosan megismerhettük, amiáltal egy mészkőterülettipusnak a vízjárási viszonyaira vonatkozólag klasszikus példa birtokába jutottunk. Az esztergomi barnaszénterület hidrogeológiai viszonyainak ismerete főleg azért fontos, mert ott a földfelszín alatt történő bányászkodás közben a vízbetöré* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1921. évi december hó 28-i szakülésén.