Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A belvizek mozgása Szeged határában

24 TREITZ PÉTER a Duna pleisztocén völgyéből s a Bugac-Monostori-puszták, továbbá a Moricgáti és Szt. L;.szló-puszták, továbbá a Majsai határ mélyedményeiben folytatódik s ez utóbbiak már egyenes összeköttetésben vannak a dorozsmai és szegedi határ vizvezetö medreivel. A fövölgynek Ágasegyházán túl észak felé is van folytatása, mely a Duna völgyébe nyílik. A dunavölgyi szakaszt a Tisza völgyétől csupán egy 20 m magas új alakulású homokhát választja el egymástól. Szeged és Dorozsma határán végig folyó belvizek egy völgyből indulnak ki, de mire a határt elérik, már legalább tíz ágra oszlottak szét, melyek valamennyien külön-külön egy-egy kis hajlatban mozognak dél-délkelet felé. A Csengelei Kapitányság területéről és Kömpöc pusztáról érkező vizek újra 10—15 ágra szakadva folynak a határon keresztül, végül azonban egységesen a Szegedi-Fehértóba torkollnak. A Majsai határból Pálos pusztán át érkező belvizek a Dorozsmai Külső Csordajárásnak nevezett homokhát felett két ágra szakadnak. Az északi ág vizei Dorozsma várost ketté szelő völgyön jutnak a Matty-érbe, a déli ág vizei a Dorozsmai tanyák körzetében szintén sok ágra szakadva haladnak végig s a Dorozsmai Széksós-fürdő táján érik el a Matty-ér nyugatra nyúló középső ágát. A vízfolyások északi csoportjának vízerei régente a Kenyérvári tavon keresztül folytak le s a Matty-érnek a nyugati nyúlványába torkolltak. E vízerek egy részét már befedte a futóhomok s csak fúrások segélyével lehet a régi vízvezető medreket megállapítani. A vízerek déli csoportja a Domaszéki Kapitányságon folyt keresztül s a Matty-érnek abba a nyugati ágába nyílt, mely Szt. Mihálytelek alatt ágazik ki a Matty-ér északi főmedréből. 4. A Kam arzás-ér. A Majsa község körül mozgó vízerek déli szélén kezdődik a Zsanai- és Balotai erdőnek nevezett homokhát. Terjedelme száz négyzetkilométernél nagyobb és 25—35 m magasan emelkedik a vízvezető mélyedmények fenéksíkja fölé. Ez a nagy homokhát felfogja a HalasMajsa között lévő vizvezetö medrek vizét, mely északon beleivódik a homokba, a déli végén pedig számos fakadó forrás képében újra napfényre bukkan. A vizek Mérges puszta és Ötömös puszta semlyékein lépnek Szeged város határába. A Lengyel Kapitányság területén két irányra szakadnak. Egyrészük kelet felé folyik s a Domaszéki Kapitányságon keresztül a Kis Széksós, Nagy Széksós stb. széksós tavakon átfolyván a Matty-érbe torkolnak. A vizeknek másik része a Madarásztó vízrendszerébe fut s a Kamarás-ér és a Horgosi temető völgyén keresztül folyik be a Tiszába. 5. A Horgosi-ér. Végül a Mérges puszta és az Öttömös puszta vizei az Ásotthalmi Kapitányság semlyékein átfolyván a Horgosi Szállásoknak nevezett alacsony fekvésű szikes síkság vízállásos legelőjére nyílnak s innen Horgos déli szélén levő völgyön keresztül folyva Vaskapunál torkoltak bele a Horgosi Nagy-rétbe. 6. A K ő r ö s folyó medre. A Kőrös folyó völgye Szeged város határának csak a nyugati szélét érinti s a homok területről kiérve a Telecskai lőszhát keleti szélén folyik tova s végül Adorján felett torkollik bele a Tiszába.