Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: Megemlékezés Kovács-Sebestyén Aladár-róla, a Hidrológiai Szakosztály első elnökéről
MEGEMLÉKEZÉS KOVÁCS-SEBESTYÉN ALADÁRRÓL 7 1902-ben résztvett a düsseldorfi nemzetközi hajózási kongresszuson s részint ezzel kapcsolatosan, részint pedig külön kereste fel és tanulmányozta Németországnak majdnem minden nevezetesebb víziműépitkezését. Északon megtekintette a hamburgi, brémai, lübecki és kiéli kikötőket, valamint a „Kaiser Wilhelms Kanalt" is. Meglátogatta a Duna és Majna közti „Ludvigs Kanalt", melyet a legutóbbi hírek szerint mostanában bővíteni és mélyíteni szándékoznak* Megismerkedett a Rajna szabályozási müveivel, tanulmányozta az Elba vízviszonyait és lánchajózását Drezda és Aussig közt; különösen pedig szemügyre vette az Elba-Trave csatornát, mely a Keleti-tengeri, — újabban a Kaiser Wilhelms Kanalon át Hamburg felé gravitáló kereskedelmet legalább részben ismét a középső és felső Elba környéke, tehát Szászország felé terelni akarja. Megtekintette továbbá a legújabb völgyzárógátakat, nevezetesen a Remscheidlit Düsseldorf közelében stb. Közben ellátogatott Charlottenburgba az ottani Hidrotechnisches Laboratorium, valamint Drezdába is ENGELS Flussbau laboratóriumának tanulmányozása céljából. Beutazta és tanulmányozta végre nemcsak vízmérnöki szempontból, hanem mint gyakorlati gazda is Németalföldet, különösen Groningen tartományát az ő híres Veesz kultúrájával, ahol a vasszorgalmú hollandusok lápborította területükön a hajózási csatornahálózat általános közlekedési céljait a tőzeg kitermelésével, majd azután az így kihasznált parcellák termőhumusszal való feltöltésével és intenzív trágyázásával, tehát kitűnő szántóföldek létesítésével kapcsolják össze, de megtekintette ezután még a Zuyder-tó kiszárítást munkáját, az ottani polderrendszert is. Mindezeket a tapasztalatokat KOVÁCS műegyetemi kollégiumaiba bele is olvasztotta. Előadásainak éppen az adta meg különös zamatját, hogy az elméleti tételeket többnyire magalátta példákkal tudta kisérni. Szorgalmasan és kedvvel látogatott vízépítészeti előadásaiban tárgyalta az utóbbi tanévek programmja szerint a következő fejezeteket. I. folyam: Alapozás, hajócsatornák, partmüvek, kikötők, kamara-zsilipek, duzzasztó-müvek, hidrológia és hidrometria; II. folyam: folyószabályozás, belvizek levezetése, lecsapoló és szárító munkálatok, vízhasznosítás, városi vízvezetékek, csatornázás, tengeri építés, amely gazdag és változatos tárgysorozat élénken rávilágít tanszékének sokoldalúságára. Az Ő és egyúttal WEISSMAHR JÓZSEF dr. régi meghitt adjunktusa és meghívott előadó, utóbb pedig hivatott utódja, előadásait tanítványai és asszisztensei POKA REZSÓ és HUSZÁR IMRE oki. mérnökök terjedelmes kollégium-füzetek alakjában örökítették meg, amelyeknek revideálását és könyvalakban való kiadását betegsége és sajnos korai elhalálozása miatt Ő maga már nem végezhette. KOVÁCS ALADÁR alapos tudása és kipróbált munkaképességének elveszítése, * A „Ludvigs Kanal", melyet tudvalevőleg 1. Lajos bajor király alatt 1836—45. között PECHMANN tervei szerint építettek, a Majna DK-i mellékágából t. i. a Regnitz-folyóból a hajózhatóvá tett Altmiihlbe vezet át, amely Kelheim mellett a Dunába torkollik. E csatorna 172 4 km. hosszú és 88 kamarazsilippel képes a hágón átjutni. Keresztmetszetének régi méretei: a víz színén 175 m, fenékszélessége 110 m, vizének magassága 1-6 m, miből kitetszik, hogy a mostani mélyebben járó rajnai hajók nem vontathatók rajta.