44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.

Tartalomjegyzék

terjedt el, főként azért, mert - a tervezők, felhasználók tájékozatlanságán túl - 12 mm falvastagság felett a hazai hengermüvek állapota a termomechanikusan hengerelt és éppen ezért legkedvezőbb acélok gyártását nem teszi lehetővé. A szabvány száma Hatálybalépés éve A szabvány tárgya MOSZ 112 (1933) 1933 Hengerelt folytacél. Alakvas, rúdvas, szélesvas. Szerkezeti acélok MNOSZ 112-50 (MOSZ 112 helyett) 1950 Szerkezeti acél, ötvözetlen, hengerelt MSZ 6289-53A Átmeneti 1954 Különleges acélok hegesztett híd- és járműszerkezeti célokra MSZ 6289-55 53 A helyett 1956 Különleges acélok hegesztett híd- és járműszerkezeti célokra MSZ 6280-57 MN TI 1958 Nagyszilárdságú acél hegesztett híd- és járműszerkezeti célra MNTI acél MSZ 6280-65 (6280-57 és 6289-55 helyett) 1966 Szerkezeti acél fokozott követelményű hegesztett szerkezetekhez MSZ 500-66 1967 Altalános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acél MSZ 500-74 1975 Altalános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acél MSZ 6280-74 1975 Acélok hegesztett szerkezetekhez MSZ 500-81 1982 Altalános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acél MSZ 6280-82 1982 Acél hegesztett szerkezetekhez MSZ 6280-89T 1982 Acél hegesztett szerkezetekhez MSZ 500-1989 1991 Altalános hengerelt, hegeszthető, finomszemcsés szerkezeti acélok MSZ EN 10113-1,-2,-3: 1995 1995 Melegen hengerelt, hegeszthető, finomszemcsés szerkezeti acélok MSZ EN 10025:1998 (MSZ 500-1989 helyett) 1998 Melegen hengerelt termékek ötvözetlen szerkezeti acélokból A fejlett iparú országokban (elsősorban Japánban és Nyugat-Európában) a hídépítésben már mintegy 30 éve használnak nagyszilárdságú (S690) acélokat is, korábban nemesített, az elmúlt 10 évben főként termomechanikus hengerléssel előállított változatban. Bár ezeket ma már akár 100-150 mm-es falvastagsággal is ajánlják, Európában leginkább az S420 és S460-as, míg Japánban az 570, a 690, sőt a 780 MPa folyáshatárú acélokat is gyakran alkalmazzák. Megjegyezzük, hogy a vékonyabb lemezt (12 mm-ig) igénylő termékeknél (pl. mobil daruk tartószerkezetei) már mintegy 30 éve bevezették a 890, 960, de kifejlesztették már az 1100 MPa folyáshatárú szerkezeti acélokat is. A hazai termékek minőségben és méretben is messze elmaradnak a jelenlegi élvonaltól. Magyarországon hídhoz eddig 52-es (S355) feletti szilárdságú acélt - egyrészt az előírások elavult volta, másrészt információhiány következtében - nem alkalmaztak, noha a közelmúltban az M3 autópálya oszlári Tisza-hídjánál - ahol 100x1200 mm-es öviemezek kerültek beépítésre - erre nagy szükség lett volna. A 2003-ban érvénybe lépett új Közúti Hídszabályzat (Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2-3.401, 47. oldal) már lehetővé teszi a 420 és 460 MPa folyáshatárú (normalizált „N", vagy termomechanikusan hengerelt „M") acélok alkalmazását is. Felhasználásukra a közeljövőben (pl. a dunaújvárosi Duna-hídnál) kerül majd sor. Sajnos ilyen anyagok - belátható időn belül - csak importból lesznek beszerezhetők. 56