43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.
Tartalomjegyzék
hogy az elméleti kiadósságnál kb. 40-50 %-kal többet kell számolni úgy, hogy az érdességgel még nem is számoltunk. A bevonatrendszer általános felépítése: - első réteg: aktív vagy/és passzív korrózióvédő anyagot tartalmazó általában epoxi kötőanyag bázisú alapozó (cinkporos, vagy alupigmentált) - második réteg: rétegvastagság növelő, általában alapozóval azonos kötőanyagbázisú - harmadik réteg: a bevonat színét meghatározó UV ellen jól védő, akril poliuretán, vagy polisziloxán kötőanyagbázisú fedőfesték Színválasztás szempontjai: A festékgyártók a nemzetközileg egyezményesített RAL, vagy az NCS ül. Pánton színskála receptjeit dolgozzák ki. A RAL színek a legelfogadottabbak, hidak fedőszíneiként az NCS és Pantone nem jön számításba. Előbbiek mellett a gyártók kidolgoztak vascsillámot tartalmazó színskálákat is, melyek közül az egyik legismertebb az un. DB (Deutsche Bundesbank) színek. Az alapozók - első réteg- és a közbenső réteget alkotó festékeknél a színnek legfeljebb annyi a szerepe, hogy a rétegek színben elkülönüljenek, így a kivitelezőt segítsék. Híd acélszerkezetei festésére nagy értékű, tartós pigmenteket használnak fel a gyártók. Emellett meg kell jegyezni, hogy a pigmentgyártók leírásai alapján a pasztell színek, valamint a sárga, piros pigmentek sokkal érzékenyebbek az UV sugárzásra, mint a többiek. Tehát az amúgy is drágább sárga, piros színű bevonatok csökkentebb tartóssága miatt célszerű előre a gyártókkal egyeztetni a híd esztétikáját is meghatározó leggazdaságosabb színt kiválasztani. A vascsillámot tartalmazó színek a vascsillám jellemző struktúráját és színét mutatják, tartós igénybevételre alkalmasak. 3. KIVITELEZÉSNÉL ELŐFORDULÓ HIBALEHETŐSÉGEK A szemcseszórásos felületelőkészítés után a frissen megszórt, érdes acélfelület hamar rozsdásodik. Ennek mértéke a levegő relatív nedvességtartalmától függ. 60 % relatív nedvességtartalom alatt gyakorlatilag nincs rozsdásodás, felette exponenciálisan nő a rozsdásodási sebesség. Ezért a felületelőkészítés után a lehető leghamarabb, 2-4 órán belül fel kell hordani az első, alapozó réteget. A korrózióvédelmi szempontból kritikus helyeket - NF csavarok, hegesztési varratok, nehezen hozzáférhető sarkok - elő kell kenni, hiszen a leggyengébb láncszem elve alapján legelőször itt indulhat meg a korrózió. Gyakran előforduló probléma - különösen a nagy szilárdanyag tartalmú epoxi anyagoknál - az átfesthetőségi idő be nem tartása. A gyártók a műszaki adatlapon fel kell tüntessék, hogy mennyi idő hagyható a következő réteg felhordásáig, ha ilyen jellegű anyagról van szó. Az epoxi kötőanyagbázisú festékek mindemellett hajlamosak a krétásodásra. Ez a jelenség az UV sugárzásnak kitett felületen úgy jelentkezik, hogy porszerűkrétaszerű-degradálódott kötőanyag lepi be a felületet. Ez a további réteg kötését gyengíti, de a közép-európai klímaviszonyok között 6-8 hónapig nem okoz zavart. Sokkal nagyobb hibalehetőséget okoz a hídszerkezetek szerelésénél 12
