43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.
Tartalomjegyzék
a mésszel, csökkentve ezzel a beton pH-értékét. Ezen túlmenően, a jégmentesítő sózásból, vagy a sótartalmú levegőből származó klorid-ionok vízzel és oxigénnel szövetkezve szintén korrozív környezetet teremthetnek. Elektromos korróziós cella alakul ki, és a romlási folyamat elkezdődik. A betonvas korróziója során rozsda keletkezik, ami nagyobb térfogatú, mint az acél, aminek a helyébe lép. Ez feszítő hatást gyakorol a betonra, ami végül a beton megrepedéséhez, leválásához vezet. A korrózió jelei A korrózió első látható jele a repedés lehet. Rozsdafoltok jelenhetnek meg a felszínen, a korrodáló betonvas közelében. Ahogy a korrózió előrehalad, a beton leválhat, szabadon hagyva a betonvasat. Ha ezt nem kezeljük, a folyamat oda vezet, hogy a beton szerkezetileg romlik. 2. JAVÍTÁSI MÓDSZEREK 2.1. HAGYOMÁNYOS BETONJAVÍTÁSI MÓDSZEREK A hagyományos betonjavítási módszerek tipikusan a tünetet kezelik, és nem az okot. A megrepedt betonréteg eltávolítása és a beton helyreállítása mint módszer nem foglalkozik a betonkörnyezet klorid-szennyeződésével vagy az alacsony pH-értékkel. Sőt, a javítgatás sokszor új korróziós cellát hoz létre a javítás helyének közelében. Ez meggyorsíthatja a korróziót, és néhány éven belül jelentős betonkárosodást okozhat. Eközben a korrózió továbbra is gyengíti a betonacél erősítést. 2.2. ALTERNATÍV BETONJAVÍTÁSI MÓDSZEREK Sokféle igényes módszer létezik a vasbeton szerkezetekben a betonvas korróziója által okozott betonleválás megakadályozására. Ilyenek például a vezető bevonatok, az elektrokémiai kloridkivonás, beépített anódok, inhibitorok, vízálló bevonatok, és a külső áramforrással működő katódos védelmi rendszerek, mint pl. termikus szórással felvitt cink, és a titánium háló. Minden módszernek megvan az előnye és hátránya. A 3M™ galvanikus cink hidrogél anód rendszere azonban kiküszöböli ezeket a hátrányokat, miközben hosszú távú katódos védelmet nyújt anélkül, hogy külső áramforrásra lenne szükség. 2.3. KATÓDOS VÉDELEM A vasbeton szerkezetek katódos védelmét elsősorban az USA-ban, Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban alkalmazzák. Hidakat, viaduktokat, talpazatokat, oszlopokat, födémeket, erkélyeket és galériákat védenek külső áramforrással működő katódos rendszerrel (Impressed Current Cathodic Protection = ICCP). Az ICCP mellett, ami a potenciálkülönbség elvén, külső áramforrással működik, léteznek az un. fogyó anódos rendszerek. Az ezeknél használt anódnak magasabb a potenciálja, mint az erősítésként használt fémnek. Ha a két fémet elektromosan összekötjük, az elektro-pozitívabb anyag feláldozza magát a betonacél javára. Az utóbbi ebben az esetben katódos szerepre kényszerül, melynek következtében jelentős mértékben lelassul az anódos reakció az acélfelületen, és a betonacél korróziója megáll. A pozitív töltésű fémionok, valamint a katódos reakció során keletkező negatív töltésű hidroxid-ionok a beton segítségével a megfelelő, ellenkező töltésű elektródához áramlanak és reakcióba lépnek egymással. Ezt a viselkedést segíti a hidrogél ragasztó. Az olvadékszórásos technológiával felvitt fogyó cinkanódokat is sikeresen alkalmazzák betonfelületeken. Fenti módszereken túl a 3M kifejlesztett egy galvanikus katódos korrózióvédelmi rendszert, a hidrogél ragasztóréteggel ellátott cinkanódot. A hidrogél ragasztó ionvezető tulajdonsággal bír, és egyszerű módon felvihető a betonfelületre (függőleges, vízszintes vagy függő felületekre). 18
