41. Hídmérnöki konferencia. Szolnok, 2000.

Amint látható, a 2. tehermodell (LM2) egyik tehercsoportban sem szerepel, azaz semmilyen más forgalmi teherrel nem feltételezhető egyidejűnek. A táblázatban szereplő 1. tehermodell (LM1) gyakori értéke a tehermodell összetevőinek a 2. szakaszban felsorolt hatáskombinációkhoz előírt kombinációs tényezőkkel (az ikertengelyre és a megosztó teherre más-más tényező vonatkozik) való csökkentése révén állítható elő. Hasonló módon állítható elő az egyes tehermodellek összes többi reprezentatív értéke is. A táblázat alapján előállított forgalmi tehercsoportokat a 2. szakasz hatáskombinációiban a megfelelő reprezentatív értékével egyetlen esetleges teherként kell figyelembe venni. A forgalmi tehercsoportok reprezentatív értékei a következők: • a forgalmi tehercsoportok karakterisztikus értékei: Azonosak a 7. táblázatban megadott gri tehercsoportokkal. • a forgalmi tehercsoportok ritka értékei: A 7. táblázatban megadott gri tehercsoportokban szereplő összetevők karakterisztikus értékei helyére azok ritka értékeit kell helyettesíteni, minden más öszszetevő változatlan. • a forgalmi tehercsoportok gyakori értéke: Azonos az 1. tehermodell (LM1) gyakori értéke vagy a 2. tehermodell (LM2) gyakori értéke vagy a közúti gyalogjárdák vagy kerékpárutak (az utóbbi kettő közül a kedvezőtlenebb) gyakori értéke közül a legkedvezötlenebbikkel. • a forgalmi tehercsoportok kvázi-állandó értéke: Általános esetben értéke zérus. A forgalmi tehercsoportok más hatásokkal való egyidejűségét a 2. szakaszban ismertetett hatáskombinációkban kell figyelembe venni az esetleges terhek megfelelő reprezentatív értékeinek alkalmazásával, teherbírási és használhatósági határállapotokban egyaránt. Az egyidejűségre vonatkozóan részletes szabályok állnak rendelkezésre, melyek ismertetésétől a korlátozott terjedelem miatt jelen keretek között eltekintünk. 4. ÖSSZEFOGLALÁS A fentiekben közúti hidak télszerkezetének Eurocode szerinti tervezése esetén, a közeljövőben megjelenő EC teherszabvány magyar változata alapján figyelembe veendő terhekkel kapcsolatos legfontosabb előírásokat ismertettük tömörített formában. Összefoglaltuk a tervezési állapotokkal kapcsolatos alapelveket, utaltunk a hatáskombinációk összeállításának elveire, valamint bemutattuk a forgalmi terhek függőleges és vízszintes tehermodelljeinek a gyakorlati alkalmazás szempontjából legfontosabb jellemzőit. Nem ismertettük, a külön a fáradásvizsgálathoz alkalmazandó fáradási tehermodelleket, nem közöltük az összeállított hatáskombinációkat formulaszerűen és az azokban alkalmazandó biztonsági és kombinációs tényezőket, valamint nem foglalkoztunk a rendkívüli és a szeizmikus tervezési állapotok tervezési kérdéseivel sem. 35