41. Hídmérnöki konferencia. Szolnok, 2000.
2. A betonra vonatkozó követelmények szigorodtak. Mindenek előtt fontos a betontechnológiai terv készítése vonatkozó utasítás. A betontechnológiai tervet betontechnológusnak kell készíteni. Az előírások utasítást adnak a betontechnológiai terv tartalmára és ezen kívül ajánlásokat adnak a fagyés sóállóság, továbbá a vízzáróság biztosítására vonatkozóan. 3. Az előírások felemelik az alkalmazható minimális betonosztályok alsó és felső korlátjait. A környezeti feltétekkel és a szerkezet jellegével számoló új előírások egyértelmű célja a hidak tartósságának növelése. Ezzel együtt az előírások módosítják _ az EC-hez való közelítés céljából - a különböző próbatestek (henger, 150-ös és 200-as kockák) által kapott minősítési értékek arányait, továbbá a törésig való tárolás szabályait. Ez utóbbi is igen lényeges, mert a vízben való tárolás váltja fel a vegyes tárolást. 4. Az acélbetétekre vonatkozó előírásokban - a jelölés módosítására vonatkozó adatokon túl - lényeges, hogy a hazánkban hozzáférhető széles álasztékhoz igazodva az előírások részletesen megadják a tervezhető, beépíthető betonacélok, feszítőbetétek, pászmák és acélrudak anyagjellemzőit és tervezési adatait. Az anyagjellemzőkre vonatkozó ilyen részletes és nagy terjedelmű előírások hézagpótlóak, akár EU viszonylatban is. Az adatok változásának fontos jellemzője az acélok rugalmassági tényezőjének megváltozása (pl. 210 -ről 200 kN/mm2 a betonacél és feszítő huzalnál). 5. A nyírási teherbírás számítási eljárásának módosítása a biztonság növelését célozza. A tervezés egyszerűbb "átállásának" biztosítása érdekében az eddigi algoritmusokat az előírások nem változtatják meg, csupán a konstansokat módosítják. A nyírási teherbírás módosítása révén a KH' 2000 szerinti számított nyírási teherbírási értékek közelebb kerülnek az EC szerinti eljárással nyerhető értékekhez. 6. A vasbeton keresztmetszet határnyomatékának számításánál, amikor a nyomott öv magasságára x > xO feltétel adódik, a feszültség-redukáló képlet az acélbetét rugalmassági tényezőjének módosulása miatt megváltozott. 7. A feszített vasbeton keresztmetszet határnyomatékának számítási módja, az eddigiekhez képest lényegesen megváltozott. A Mörsch-féle "törőnyomaték"-ból biztonsági tényezővel való osztás helyett az új előírás a feszített vasbeton keresztmetszet határnyomatékát a vasbeton (feszítés nélküli) keresztmetszetre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. E számítás során a hatásos feszítőerő mint külső- (normál-) erő veendő számításba. Tapadóbetétes kialakítás esetén a feszítőbetétek úgy vehetők figyelembe, mintha azok "lágy" acélbetétek lennének, az alakváltozási és feszültségi határértékénél azonban tekintettel kell lenni a megfeszítéssel bevitt, a veszteségek után megmaradt feszültségi-alakváltozási értékekre. A csúszóbetétes kialakításnál a betét további alakváltozásával nem kell számolni. 8. Az előadásban áttekintjük a Közúti Hídszabályzatok XX. századi változásait. E változásokat a vasbeton esetében az egymást követő szabályok szerint számítható hosszanti és nyírási betétek menynyiségének változásával mérjük. A feszített keresztmetszet esetében az összehasonlítást a keresztmetszet határnyomatékának változásával végezzük el. A kapott eredményeket összehasonlítjuk az EC szerint nyerhető értékekkel. A következtetésekben megállapítjuk, hogy a XX. század egymást követő Hídszabályzatok fokozatosan csökkentették a biztonságot. A teheroldali értékekkel is számolva úgy találtuk, hogy a KH -ban megjelenített biztonság az EC-nél kisebb, még a biztonsági tényezők 1. pontban jelzett megemelése után is. 9. A szerkesztési szabályokban módosultak a betonfedés értékei, továbbá a lehorgonyzás és toldás szabályai. E módosításokat az EC-hez való felzárkózás céljából vezeti be a KH'2000. 31