Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

A feltételezhető kötött kloridtartalom: 1% 450 pc, 450Rpc, 550 pc. 0,7% S100 450 pc, 350 kscp 20, illetve 40, 350 ppc 10, illetve 20. 0,4% S54 350pc. A kettő különbsége a korróziót okozó kloridtartalom. Ehhez hozzá kell tenni a következőket: - Ez a javaslat az osztrák kísérletek alapján született (1. ábra), a nemzeti előírások ennél rendszerint óvatosabbak. Feszített betonban max. 0,2%-ot engednek meg. - Korábbi [4] és most folyó kísérleteink is alátámasztották, hogy gőzölt betonban max. 0,4%-ot szabad megengedni (OTKA T019414). I * 0JÍ177 i * Q Q

165 Pl 375 (tiszta p,J híL HOZ íkspc) •^ ?:£. FI (ppc) imm o J£4 pz 375 (C

3

A szegény} -°*^J1* k lát HS (C

3

Amentes ) 777 Cl~ a cementre vonatkoztatva, mV* 0,2 0,3 Cl" a betonra vonatkoztatva, m% A kimosás eiotti Összes klorid, mV* 1. ábra. Kémiailag kötött kloridion mennyisége a cementfajtától függően Lukas [6] kísérletei szerint Irodalmi hivatkozások [1] Kovács K. - Csizmadia J. - Balázs Gy.: Analysis of the chloride binding ability of cements. Periodica Polytechnica, 1997, No2. pp. 183 - 198. [2] Voikwein, A: Ettringitánliche in stark Chioridgehaltigen, altem Zementstein und Beton. Kolloquim Chloridkorrozion, Wien, 1983. [3] Csizmadia, J. - Balázs, Gy. - Tamás, D.F.: Chloride-ion binding capacity of tetracalciumaluminate ferrite. Periodica Polytechnica, sa. [4] Balázs Gy.: Beton szilárdítása gőzölés és a kalcium-klorid együttes alkalmazásával. Kandidátusi értekezés, 1963. [5] Balázs Gy. - Tóth E. (szerkesztők): Beton és vasbeton diagnosztikája I. Műegyetemi Kiadó, 1997. [6] Lukas, W: Zur Frage der Chloridbindung und -korrosion von Stahl bei nachtráglicher Einwirkung von Chlorid auf Beton. „Kolloquium, Grazer Congress, 1983. 06. 21. 94