Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000
A nagy szilárdságú betonfeszítő pászmák minősége - nagy örömünkre - egyelőre nem okoz semmilyen gondot. Az anyagvizsgálaton túl - megléte óta folyamatosan - részt vesz a laboratórium közúti és vasúti hidak szerkezetvizsgálatában. Épülő hídszerkezetek gyártása - szerelése során számos ellenőrző vizsgálatot végzünk (beleértve a hegesztési varratok metallográfiai vizsgálatát is) az építtetők, illetve az ellenőrző mérnök megbízásából. Felépült, forgalomban lévő hidak esetében is számos vizsgálatra került sor az évtizedek során. Csupán néhány példát említve: - Az 1932-ben Győrben készült első magyar hegesztett híd 1980 körüli varratrepedéseinek vizsgálata, - a budapesti Erzsébet híd pályaszerkezetében a villamossínek alatt a merevítőbordák bekötéseinél 1975 körül keletkezett repedések, és - az algyői vasúti Tisza-hídon ugyancsak a bordabekötések repedéseinek vizsgálata. A súlyosabb problémák elemzése mellett természetesen végzünk rutinszerű ellenőrző szerkezetvizsgálatokat is, bár ezeknek független intézettel végeztetése egyre kevesebb esetben történik meg; ezeket a vizsgálatokat sok esetben kisvállalkozások végzik, feltehetően gazdaságosan. Az utolsó tíz év (1987-97) Az 1980-as évek közepétől a laboratórium eddigi profiljának a lehetséges fokig való megtartása mellett fokozott mértékben törekszik a roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazására. A Központi Fizikai Kutatóintézettel közösen kezdett, és egy kisvállalattal folytatott kutatás során egy hazánkban újnak számító, mágneses alapon működő feszültségmérési módszert alkalmazunk, elsősorban az acélcsavarokban és betonfeszítő pászmákban levő feszítőerő és ezen feszítés változásainak vizsgálatára. Az eredmények biztatóak, a hazai hídépítési alkalmazás engedélyezése is megtörtént, de széles körű bevezetéséről még nem beszélhetünk. Kutatást kezdeményeztünk (a Budapesti Műszaki Egyetemmel, illetve a Miskolci Egyetemmel együttműködve) az ortotróp hídpályák fáradási tulajdonságai és a nagykorú acélhidak várható élettartama tárgykörében; az elsőt a lausannei Szövetségi Műszaki Főiskola fémszerkezeti tanszékével egyeztetett programmal. Pénzügyi fedezet híján mindkét program befejezhetősége kétséges. Sajnálattal kell megemlítenünk, hogy a laboratórium utolsó tíz évét a hídügyi kutatásra és fejlesztésre fordított pénzügyi eszközök fokozatos elapadása jellemzi. A laboratóriumot eredetileg arra hozták létre, hogy alkalmazott kutatási, fejlesztési, független ellenőrzési és szabványosítási téren a magyarországi acélhidak létesítése és fenntartása terén a szakminisztériumnak mintegy háttérintézményeként szolgáljon. Jelenleg a minisztériumban már ilyen igény nincs, egyenes következményeként nemcsak a források hiányának, hanem a főhatóság épületében a hídosztály megszűnésének. így fordulhatott az elő, hogy a részünkre juttatott megbízások összege 1986 óta háromévenként reálértékben mindig a felére csökkent, lehetetlenné téve a műszerállomány korszerűségének általános szinten tartását is. Megtörni látszott ez az 1996-os évben időlegesen megemelkedett keret, majd 1997-re a fedezet szinte nullára csökkent még a megkezdett kutatásoknál is. Ha pedig figyelembe veszszük azt, hogy ez a laboratórium nemcsak a hazai anyagvizsgáló helyek egyike, hanem a rendszeres hídügyi acélvizsgálatokra (acél alapanyag, betonacél, feszítőpászma, hegesztett kapcsolat stb. vizsgálatára) alapított egyetlen céllaboratórium, ennek az elsorvasztása mindennek nevezhető, csak helyes, céltudatos szakmai lépésnek nem. Betetőzte a folyamatot a laboratóri80
