Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

A BAJAI DUNA-HÍD KORSZERŰSÍTÉSE, AZ ÖTLETTŐL A MEGVALÓSULÁSIG A Hídmérnöki Értekezlet keretében kerekasztal-megbeszélés volt a konferencia ideje alatt is folyó legjelentősebb dunai hídberuházásról. A megbeszélés résztvevői (ABC sorrendben): Benedek Gábor (RODEN Kft.), Dúzs György (Közgép-Unió Rt.), Földes Árpád (FöldesHidkorr Kft.), Halász Rudolf (Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság), Kolozsi Gyula (UTIBER Kft.), Ludányi Béla (Servind Kft.), Müllcr Zoltán (GANZ Pillér Kft.), Orosz Károly (HÍDÉPÍTŐ Rt.), Pozsonyi Iván (PONT-Terv Rt.), dr. Szatmári István (BME Acélszerkezetek Tsz.), Vörös József (MAV Rt.). Az alábbi cikk a beruházás történetét és körülményeit ismerteti, és lényegében megegyezik a híd korszerűsítés utáni ünnepélyes átadásra készült ismertető füzet szövegével. (Szerzője: Borzsák Péter UTIBER Kft) A régészeti leletekből ítélhetően már a honfoglaló őseinket is vonzotta a számos kövér legelő, a halban, vadban bővelkedő Duna-környék, a víz közelsége és az itteni jó átkelési lehetőség. Mátyás király is ezen a helyen kelt át seregével a tolnai országgyűlés után, 1463ban. Baja már ezt megelőzően is jelentékeny település volt, de mezővárosi címet csak 1696ban kapott I. Lipót császártól. 1699-ben a császár megbízására egy Luigi Ferdinando Marsigli nevű tudós hadmérnök - mai szóhasználattal élve - egy „úthálózat-fejlesztési tanulmány "-t készített a kereskedelmi útvonalakra, és ebben a Magyarország területén messze túlterjedő úthálózatban Baja fontos csomóponti szerepet kapott. Közvetlen környezetének kereskedelmében a város már ekkor központi szerepkört töltött be, és a XIX. század elejére országhatáron túli területekre nőttek Baja vonzáskörei. Összekapcsolójává lett nemcsak az alföldi és dunántúli kereskedelemnek, hanem a messzi délvidéknek és a távoli északnak is, elsősorban a termény-, az állat- és a borkereskedelem területén. AZ ELSŐ HÍD Az első híd építését a Kereskedelemügyi Minisztérium 1369l/III/l907. KM. számú határozatával rendelte el, a MÁV igazgatóság 62223/1907. szám alatt engedélyezte. Az első Duna-híd építése 1907. évben kezdődött meg. A híd terveinek elkészítésére az akkor mindössze harmincesztendős fiatal hídmérnök, Szikszay Gerő kapott megbízást. A híd kivitelezését a M. Kir. Államvasutak Gépgyára és a Magyar Építő Részvénytársaság végezte. A vasszerkezetek szerelése 1908. év elején kezdődött, és a munkák olyan jó ütemben haladtak, hogy még abban az évben, december hó 11-én a kedvező próbaterhelés után a hidat az ideiglenes építési forgalomnak átadták. A hídon a vasúti forgalom csak 1909-ben, a BajaBátaszék közötti vasútvonal kiépítése után indult meg. Az eredeti tervek szerint a híd kizárólag vasúti forgalom céljára épült, de 1935-ben a vasúti pályát lefedték, és attól kezdve a híd a közúti forgalom számára is használhatóvá vált. A hidat a második világháborúban, 1944. szeptember 21-én olyan súlyos bombatámadás érte, hogy a híd két nyílásában az acélszerkezet a Dunába hullott. 63