Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

Asztalos István (STABIMENT-Hungária Kft.) FAGY- ÉS OLVASZTÓSÓÁLLÓ BETONOK TARTÓS BETON A HÍDÉPÍTÉSBEN 1. Bevezetés A hídépítés kiemelt jelentőségű terület a betontechnológiában, mert a betont itt éri leginkább az egyik legjobban károsító közegkombináció, az olvasztósó és a fagy egyidejű hatása. A korszerű betontechnológia és az erős hatású folyósítószerek (szuper-plasztifikátorok) alkalmazásával készített, megfelelően tömör beton előállítása már régóta ismert és alkalmazott módszer Magyarországon is. Míg a fagyás-olvadás váltakozásával szemben rendszerint megfelelő ellenálló képességet lehet elérni egy lehetőség szerint tömör betonnal, addig ez a fagy- és olvasztósók alkalmazásával szemben már általában nem elegendő [1]. 2. A fagyás és az olvasztószerek hatásmechanizmusa A kiszórt olvasztószerek megolvasztják a havat és a jeget. Az ehhez szükséges olvadási hőt a betonból vonják el, amelynek felülete ezáltal egy percen belül akár 14 K-t is lehűlhet [2]. Ez jelentős húzófeszültségeket eredményez. A hólé a vízszintes betonfelületeknél behatol a betonba, és a kritikusnál magasabb víztartalmat hoz létre. A hólével együtt az olvasztószerek is bejutnak a betonba, amely a fagyáspont kívülről befelé történő folyamatos megváltozásához vezet (1. ábra). Azokban a rétegekben, amelyekben a beton hőmérséklete a fagyáspont alatt van, megfagy a víz. Ahogy az 1. ábrán látható, ez először is a felületen, majd tovább, beljebb következik be. A közbenső réteg csak erősebb lehűlésnél fagy meg. Az itt létrejövő fagy-, illetve hidraulikus nyomás nem tud átadódni az időközben megfagyott rétegeknek, és ezáltal a külső réteget lerepeszti. Ezen károk elkerülése érdekében szükséges, hogy a betonban mesterségesen tágulási térfogatot hozzunk létre. Ezt légbuborékképzők alkalmazásával tudjuk megtenni. 49