40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

Dr. Seidl Ágoston: (ISOBAU Rt.) A DUNAFÖLDVÁRI HÍD PÁLYALEMEZÉNEK VIZSGÁLATA VISSZHANGOS (IMPACT-ECHO) ELJÁRÁSSAL A dunaföldvári híd pályalemezének a szokásosnál gondosabb vizsgálata azért vált szükségessé, mert a pályalemez az elmúlt időszakban többször és több helyen átlyukadt, a jelentkező hibahelyeken a beton tönkremenetele volt megfigyelhető. Ugyancsak több helyen lehetett tapasztalni, hogy az aszfaltburkolat összerepedezett, felvált, mely szintén az aljzat rossz minőségére utal. Ugyanakkor a hídvizsgálat a szigeteletlen pályalemez sok helyen történő átázását regisztrálta. A dunaföldvári hidat annak szerkezeti jellegzetességei miatt (nincs kezelőjárda, az acél szerkezetei elemek miatt alulról nehezen közelíthető meg, a függőleges tartók miatt vizsgálókocsi nem használható stb.) alulról igen nehézkes és költséges vizsgálni. Szükséges volt azonban információt szerezni arra vonatkozóan, hogy a pályalemez betonja rejt-e nagyszámú üreget, kavicsfészket vagy roncsolt helyet, mert az ilyen hibahelyek gyűjtik a korróziót elősegítő káros hatásokat (nedvesség, sóterhelés, fagyás stb.), s ezáltal további problémák okozói lehetnek. Roncsolásos módszerrel a vizsgálat igen hosszú ideig tartott volna, s a helyreállítás is komoly problémát okozott volna. Célszerűnek mutatkozott tehát az aszfaltrétegen keresztül is működő, gyors, roncsolásmentes módszert választani. A vizsgálatok gerincét az Impact-Echo visszhangos üregvizsgálat tette ki, melyet ultrahang-, kloridtartalom- és betonszilárdság-vizsgálattal egészítettünk ki. A vizsgálatot az ÜKIG Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság megbízásából a lebonyolító Bács-Kiskun Megyei Közútkezelő Kht. végeztette el. A vizsgálatba bevontuk a Hochtief AG. (Frankfurt a. Main) „Különleges építőanyagok és méréstechnika" osztályát, akikkel korábban már eredményes együttműködés alakult ki. 1. A visszhangos vizsgálat elve A visszhangos (Impact-Echo) roncsolásmentes vizsgálati módszerrel beton- és falazott szerkezetek vizsgálhatók úgy, hogy a szerkezetbe mechanikai hullámokat juttatunk egy acélgolyónak a felületre pattintásával. Ezeket a mechanikai hullámokat a szerkezet határolófala, vagy a szerkezetben lévő hibahelyek reflektálják. A visszavert hullámok alapján a szerkezet hibáit, repedéseit, leválásait, üregeit, kavicsfészkeit, rétegek közötti elválásokat, egyes szerkezetek vastagságát lehet meghatározni. A vizsgálati módszer kifejlesztése 1983-ban kezdődött meg, az amerikai NBS-nél (National Bureau of Standards, USA). A rugóval a felületre pattintott acélgolyó a vizsgálandó szerkezet felületére rövid, rugalmas mechanikai impulzust szolgáltat, melynek révén a szerkezetben alacsony frekvenciájú hullámok terjednek szét. A különféle helyekről visszaverődő hullámokat egy széles spektrumú érzékelő felületi deformációként fogja fel, az érzékelt jeleket számítógépbe táplálja a kiértékelés és az ábrázolás alapadataiként. 27