39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.

Tartalomjegyzék

útpályaszélességek, a ferdeségek, a nyílásmagasságok. Ennek eredményeképpen kiderült például, hogy a legtöbb felüljáró pályaszélessége 4 és 8 m között van és a keresztezések szöge nagyobb mint 80°. A MEGOLDÁSOK BEMUTATÁSA A JMI több különböző megoldást javasolt, melyek mindegyike teljes keresztmetszetben feszített, kiemelt szegélybordás lemezhíd volt. Egyes megoldásoknál külső utófeszítést alkalmaztak, de ezek túl veszélyesnek tűntek abban az esetben, ha jármű ütközik a hídnak. Végül azt a megoldást választották, mely első ízben 1992-ben a franciaországi A48-as autópályán épült meg. A keresztmetszeti elrendezés 2 db 1,20 m magas gerenda, amelyet egy 0,20 m és 0,30 m között változó vastagságú pályalemez köt össze egymással. Ezt a formát könnyen lehet kismértékben változtatni és a megrendelő esztétikai igényei szerint kialakíthatók acél takaróelemek és/vagy korlátok is. Valamennyi szerelési egység hasonló egymáshoz, kivéve a feszítő kábelek lehorgonyzási helyét. Ezen túlmenően a hídfő fölötti végszegmens annyiban különbözik a többitől, hogy a szabad végeknél keresztirányú bordát alkalmaztak azért, hogy megakadályozzák a lemez deformációját. Ennél a szerkezetnél nincs szükség oldalsó vezetőkorlátra, mivel a szegélygerendákat használják forgalmi korlátnak. Végül, de nem utolsósorban a szerkezeti magasság lényegesen alacsonyabbra választható a szokásosnál, miután a gerendák a pályaszint fölött vannak elhelyezve és így a híd alatti szabad tér magassága 0,6-0,9- m-rel növelhető. Megjegyzendő még, hogy mivel a szerke­zeti magasság és a nyílás aránya sokkal kisebb, mint a szokásos, monolit lemezes felüljáróknál, a szerkezet ezért esztétikusabb is. ÉPÍTÉS Először a szerelési egységek (szegmensek) előregyártása történik meg, rendszerint gyárban, de ez a helyszínen is elvégezhető. A szegmenseket a már elkészültekhez illesztve betonozzák (a már megszilárdult elem a következő - hozzácsatlakozó - elem zsaluzata) nyírófogakkal. Az elemeket keresztirányban előfeszítik a gyártás helyén, így biztonságos mozgatásuk lehetővé válik. Az előfeszítés történhet egyetlen pászmával, illetve 3C15 illetve 4C15 típusú feszítőbetétekkel. A szegmenseket szokványos teherautókkal szállítják az építés helyszínére, mivel a szegmensek hossza kisebb 2,5 m-nél és súlyuk körülbelül 27 tonna. Ezt megelőzően kell felépíteni ideiglenes alátámasztásokra az áthidalandó autópálya űrszelvénye fölé a HEB 1000 acél szerelőgerendákat, melyek segítségével az új felüljáró szerelésén túlmenő­en az esetlegesen meglévő és elbontandó hidat lehet eltávolítani. Csak ezek azok az építési fázisok, amikor forgalomzárra lehet szükséges, de ez rendszerint éjszaka történik. Ezután a szegmenseket, melyek szegélygerendáira már a gyárban acélkonzolokat rögzítettek, egyenként daruval ráemelik az egyik oldali hídfőnél a szerelőgerendákra, a konzolok és a szerelőgerenda közé teflon lemezeket tesznek, majd a szegmenseket ezeken csúsztatják a másik hídfő felé. A szegmenseket egyesével összeragasztják és 7 illetve 8-as csoportokban összefeszítik a szegélygerendák fölött lévő ideiglenes rudakkal. Ezután készül el a hosszirányú utófeszítés, mely 2 feszítőbetétből áll: • egyenes feszítőbetétek a lemezben, rendszerint 7 T15 ill. 4 TI5, • íves vonalvezetésű feszítőbetétek a szegélybordákban, rendszerint 19 T15 ill. 12 TI5 oly módon, hogy három feszítőbetét van minden egyes gerendában. Ezután lehetővé válik a szerelő gerendák eltávolítását éjszakai időszakban (2 éjszaka) majd folytatódhatnak a befejező munkák. A MEGÉPÜLT HIDAK JELLEMZŐI Az első híd 1992-ben készült az A48 autópályán két nyílással, majd további négy híd épült az Al autópályán, mindegyikük két nyílással, 2x3,25 m-es forgalmi sávokkal és 2x1,25 m-es járdákkal, külső acél díszítő elemmel. Ez utóbbi négy híd meglévő felüljárók helyén készült, melyeket először éjszaka le kellett bontani, miközben az autópályán igen nagy, főleg tehergépkocsi forgalom volt. 32

Next

/
Thumbnails
Contents