39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.
Tartalomjegyzék
Az ívben fekvő lehajtóág szintén hídépítési nehézállványon készül, csatlakozva a keskeny egyenes városi hídághoz. A monolit részek a betolt hídrésztől 1.50 m széles sáv kihagyásával készülnek el. (5. kép) A csatlakozósávba ideiglenes acéltámaszokat építünk be, majd feszítőrudakkal kapcsoljuk össze a betolt hídrészt (mely a 14. pilléren a fix sarun rögzítve van) a még állványon lévő monolit hídrésszel a zárósáv kibetonozásának és szilárdulásának idejére - a hőmozgások okozta repedések létrejöttének megakadályozására (az egyenes hídág már a végleges sarukon nyugszik és képes vízszintes mozgások felvételére, míg az íves hídág állványzata követni képes a hőmozgás felvételére). A zárósáv betonjának megszilárdulása után az összekapcsolt hídon megfeszítjük a csatlakoztató és teherhordó kábeleket is. A felszerkezet szerkezetépítési munkáinak befejezése után a híd szigetelése következik, a gyalogjárdák betonozása a korlátok, a kandeláberek beállítása, valamint a kábelcsövek beépítése után következik. Végigtekintve a szerkezet tervezési és építési folyamatán, számba véve a feladat nagyságát, tartalmát, a nehézségeket és a szükséges erőfeszítéseket, megállapíthatjuk, hogy a debreceni Homokkerti felüljáró II. ütemének határidőre és kiváló minőségben történő megalkotásával a Hídépítő Rt. szakemberei ismét bebizonyították, hogy a legnehezebb feladatok elvégzésére is alkalmasak. Dr. Seidl Ágoston, Merza Péter (ISOBAU RT.) A szórt poliuretán szigetelések biztonságosságának okai 1. Bevezetés Immár húsz éve, hogy szórt poliuretán szigeteléseket elterjedten használnak a közlekedésépítésben (hídszigetelésben), s az itt nyert tapasztalatokat továbbfejlesztve használják tetőszigetelésre, tartályok belső bevonatolására, gépészeti szerkezetek rugalmas réteggel való ellátására stb. Szerkezeteinken alkalmazott védőintézkedések szükségességét és mértékét a szerkezeti anyag ellenállóképessége (primer védelem) és az igénybevétel határozza meg: ha az igénybevétel nagyobb, mint a primer ellenállóképesség, akkor védelemre van szükség (szekunder védelem). A szerkezet és a szekunder védelem együtt rendszert képeznek, ennek a rendszernek kell ellenállónak lennie az igénybevétellel szemben. A hidak esetében is sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a beton korrózióálló szerkezeti anyag, de az 1965-től megkezdett út. és hídsózás és az ugrásszerűen növekedő forgalmi terhelés a szerkezetek korai leromlásához vezetett. Ez időtől vált általánossá a hidak szigetelése, eleinte aszfalt, később bitumenes lemez, gumi, PVC lemez szigeteléssel. Az 1970-es évektől történtek próbálkozások epoxigyantás kent műgyanta szigetelésekre, s 1986-ban készült az első szórt poliuretán szigetelés Magyarországon. Erre az időpontra az európai fejlesztések és tapasztalatok már olyan szinten voltak, hogy megszülettek a szükséges átfogó műszaki szabályozások (ZTV-BEL-B), melyek a teljes technológiai sort felölelték (alapfelület vizsgálat - felületelőkészítés - szigetelés - szigetelésvédelem). Az egyes technológiai lépésekhez szükséges gépek, berendezésekhez az adott időszakban már hazai cégek is hozzájuthattak, így az első kísérleti felhordásokat gyorsan követte az iparszerü bevezetés. 2. A PUR szigetelések jellemzői (polimerfizikai szempontból) 2.1. A poliuretán elasztomer helye a műanyagok között 22
