38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
Eredmények, tapasztalatok: A felszakítási szilárdsági vizsgálatok eredményei alapján a beton szilárdsága megfelelő. 3.6. A beton homogenitásának, repedezettségének ellenőrzése az íveken Az előzetes vizsgálatok az íveken is jelentős üregeket, inhomogenitásokat, átázásokat mutattak. A tervezett injektálásos javításhoz meg kell határozni az üregek, repedések és egyéb inhomogenitások helyét. Az ívek vizsgálatát visszhangos és ultrahangos üreg- és repedésellenőrzéssel végeztük. Eredmények, tapasztalatok: Az ultrahangos vizsgálatok csupán néhány helyen mutattak inhomogenitást, e helyeken cementszuszpenziós injektálást célszerű végezni. 3.6.1. Visszhangos eljárás: az Impact-Echo módszer Az Impact-Echo roncsolásmentes eljárás a szerkezetbe bejuttatott hanghullámok visszaverődését figyeli, s azok kiértékelés révén szerez információkat a szerkezetben lévő tömörtelen vagy üreges részekről, illetve a szerkezet vastagságáról. A méréshez használt testhullámot egy, a felületre rugóval felpattintott acélgolyó szolgáltatja. A vevőegység egy nagyérzékenységű mikrofon, mely a különböző mélységből visszaverődött hullámokat érzékeli, azokat egy számítógépbe továbbítja tárolás és kiértékelés céljából. Szignifikáns anyagkülönbségek esetén (pl. üregek, rosszul tömörített részek, bebetonozott idegen testek stb.) a kibocsátott hullámok visszaverődnek, állóhullámok alakulnak ki, rezonancia áll elő. A kiértékelés ennek megfelelően elsősorban amplitúdó-frekvencia spektrum formájában történik. Az amplitúdócsúcsoknál lehet az ismert terjedési sebesség ismeretében az anyag folytonosságának változását észlelni. Ezenkívül a jelek időbeli lefutását is lehet figyelni, így a mérések jóságára is lehet következtetni. Eredmények, tapasztalatok: A visszhangos Impact-Echo eljárással a két parti nyílásnál 1-1 db, a meder feletti nyílásnál 2 db 4 m-es sávban, a híd teljes szélességében 1x1 m-es raszterben végeztünk vizsgálatokat. Megállapítható volt, hogy az eljárással a betonszerkezet vastagsága, annak homogenitása jól kimérhető volt. A pászmák injektált vagy üres voltára nem lehetett szisztematikus eredményeket kapni, így az eljárást csak a beton vizsgálatára használtuk. Általánosságban megállapítható volt, hogy a beton kellően tömör, csak néhány helyen lehetett kavicsfészekre utaló jeleket kapni, de ezek is csak kisméretű, lokális hibahelynek tekinthetők. Különös gondossággal történt meg az alsóberecki felé eső parti nyílás betonozási munkahézagjának vizsgálata (mely alulról jól látható, a felületen repedést és inhomogenitást mutató hely), itt sem lehetett üreget vagy egyéb folytonossági hiányt kimutatni, tehát a látszódó probléma csak felületi jellegű. A néhány ponton meghatározott kavicsfészkesség helyén véséses feltárások készülnek a javítási munka során. 3.7. A szerkezet ellenőrzése próbaterheléssel A híd próbaterhelését a BME Vasbeton szerkezetek Tanszéke a FRYTECH Kft. bevonásával végezte 1997. augusztus 27-én. Apróbaterheléshez 4 db, egyenként kb. 20 tonnás tehergépkocsit használtak. A próbaterhelés során figyelembe vették az 1967. évi próbaterhelés adatait, s azzal összehasonlítható értékek mérésére törekedtek. Eredmények, tapasztalatok: Az elvégzett statikus és dinamikus vizsgálatok (az előzetes értékelések alapján) azt mutatták, hogy a szerkezet teherbírása megfelelő, a korrózió által kiesett pászmák miatti intézkedésekre vonatkozó javaslat és a teljes körű értékelés a BME Vasbetonszerkezetek Tanszéke „Az alsóberecki Bodrog-híd próbaterhelése és ennek alapján tehető következtetések" c, véglegesítés alatt lévő jelentésben olvashatók. Mivel az előzetes adatok alapján a teherbírás megfelelőnek bizonyult, a híd forgalomba helyezésére a Tanszék a Szakértői nyilatkozatot kiadta. 4. Eredmények A híd vizsgálata során eddig szerzett információk alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni: - a pászmaszakadások korrózió következtében következtek be: a befolyási oldalon a 9 alsó pászmából 1 szakadt, egy korrózió által érintett, a kifolyási oldalon a 9 alsó pászmából 3 szakadt, egy korrózió által érintett. Egyes helyek kibontásakor vagy szabaddá válásakor néhány elemi szál lazasága vagy nem teljes feszítettsége is megfigyelhető (pl. befolyási oldal, 1. pászma); - a keresztpászmák állapota megfelelőnek tűnik; - a pászmák korróziója nem vezethető vissza egyedül a kiinjektálatlanságra, mert számos helyen lehetett kiinjektálatlan pászmát találni jó állapotban. A nedves levegő önmagában nem okozta a pászmák korrodálását; - a pászmák anyaga nem érzékeny fokozottan a korrózióra, a felületi korróziót még feszített állapotban is jól elviseli; - a pászmák erőteljes korrózióját ott lehetett megfigyelni ahol hiányzott a kiinjektálás és a védőcsőben pangó vagy gyakori víz gyűlt össze (pl. mélypont, rendszeres ázás). Ahol az átázás rendszeres volt, ott az injektálóanyag sem tudta teljes mértékben megvédeni a pászmát, felületi korrózió e helyeken tapasztalható volt; - a hídszerkezet legjobban veszélyeztetett része a két szegély, a pályalemez középső részén nem figyeltünk meg komoly meghibásodást (a lemezszigetelés nem mezőben ment tönkre, hanem a szegélyekhez közeli csomópontban). A szegélyek veszélyeztetettségét fokozta a víznyelők rossz beépítése (az oldalkiömlésű víznyelőkhöz szigetelőlemezzel nem lehet csatlakozni). Ugyancsak a szegélyeknek ártott elsősorban a pályalemez-szegély csatlakozás megoldatlansága, a szegélyben futó kábelvezető azbesztcement csövek rendszeres beázása (a csövek gyakorlatilag tele voltak vízzel); - az alkalmazott nagyszemcsés, bazaltzuzalékos beton ott okoz problémákat és korróziós veszélyeket, ahol igen sűrű (10 cm alatti sűrűségű) a vasalás, e helyeken (íveken, pászmák között) a beton tömörsége a felülethez közel nem elegendő, fészkes, átázásra hajlamos. Egyébként a szerkezetben a beton megfelelőnek tűnik; 37
