38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
szélső feszített mezők végeinek egyidejű megemelése mellett - annak levésése után át kellett alakítani, majd a neoprén sarukat TIPOX ágyazó habarcsba ültetni. A szélső nyílások monolit takaréküreges lemezeinek felső felületét levésték és fúrt lyukakba beragasztott betonacélok segítségével együttdolgoztatott vasbeton lemez rábetonozásával erősítették meg. A hídfő felöli végeken a vb. lemezhez és az együttdolgoztató új lemezrészhez csatlakozó vb. szárnyfalak zárják le a járda alatti mezőt. 4. A pályaszerkezet Az új pályalemez két ütemben a forgalom fenntartása mellett, a meglévő kiegyenlítő réteg elbontása után készült. Az együttdolgozásról az előregyártott tartókba fúrt lyukakba TIPOX-al ragasztott betonacél kampók gondoskodnak. A támaszok feletti hajlékony vasbeton lemezt sűrű, kis átmérőjű vasalással készítették, hogy mind a rákerülő jármű terheket, mind a tartóvégek mozgásából keletkező alakváltozásokat elviselje. A lemez betonozása előtt a feszített tartók tetejére 0,5 cm vastag, rugalmas, zártcellás műanyag lemezt helyeztek el, hogy szilárdulás után a lemez és a tartóvég mozgása szabad legyen. 5. Alsó iránytörő szerkezet Az alsó iránytörő 52-es minőségből készülő, „l_" alakú hegesztett acélszerkezet, melyet alul 2 db 032 feszítőrúd köt össze. A külön darabból készülő iránytörő nyerget horgany bevonattal látták el, majd a ovális lukakba fűzött csavarok segítségével erősítették a szerkezet felső részéhez. Ez lehetővé tette a nyergeknek egy egyenesbe állítását, majd rögzíttetését. Az iránytörő saru elhelyezése előtt a felfekvő betonfelületekre PROXAN habarcsba fektetett peremes acéllemezeket helyeztek el. Ezekre ragasztották fel a feszítés és hőmozgás közbeni alakváltozások felvételére alkalmas 400-150-21 mm-es neoprén sarukat. 'Az egymással szembeni iránytörők elhelyezése a rudakkal összefűzött állapotban, együtt történt. 6. Felső iránytörők A felső iránytörő szerkezete a pillérre épített vasbeton oszlopokból és az ezekbe betonozott acél nyergekből áll. Az acél felületét itt is horgany bevonattal látták el. A felső iránytörők a pilléreket a szélein terhelik, emiatt a szerkezeti gerendákban keresztirányú húzóerők keletkeznek. Ezen erők felvételére, - valamennyi pilléren - a jelenlegi feszítőrudas átfeszítés teherelosztó acél U tartóit a két végén NF csavarokkal összehúzott acél pántokkal egészítették ki. 7. A kábellehorgonyző tömbök A kábellehorgonyzó tömbök az I. és a XVI. pillér mellett, a szélső tartók két oldalához betonozva készültek. Bennük helyezték el a hosszirányú kábelek lehorgonyzásaihoz készülő burkolócsöveket és a lehorgonyzó elemeket. A lehorgonyzó tömböket a pályalemezben és a tartók alsó síkja alatt elhelyezett zsírzott VT-CMM02-150 feszítőkábelekkel feszítették a tartók oldalára. A feszítőerő bevezetéséről az így keletkező súrlódó erő és az együtt betonozott pályalemez együttesen gondoskodik. A fenéklemezben keresztirányban ébredő nyomóerő felvételére a tartók között monolit vasbeton lemez készült. 8. A feszítés A hosszfeszítés a felszerkezet két oldalán elhelyezett 4-4 db VT CMMO4-150 kétszer extrudált kábelek segítségével történt. A feszítés előtt el kellett készíteni a pillérek kiegészítését a felső iránytörők vasbeton oszlopaival együtt. Ugyancsak meg kellett építeni - a pályalemezzel összebetonozva - az I. és XVI. pilléreknél készülő lehorgonyzó tömböket a keresztfeszítő kábelekkel. Ugyanezen pilléreknél a szerkezeti gerenda átalakítását és a neoprén saruk elhelyezését is el kellett végezni. A pályalemez és a gyalogjárók elkészítése után helyezték el az alsó iránytörő szerelvényeket. A kétoldali iránytörőkből és feszítőrudakból összeállított szerkezeteket a gyalogjárón létesített lukakon keresztül feszítő rudakkal emelték fel a beépítési helyére. Az emelő feszítőrudak a szerelés idejére is a helyükön maradtak és ezzel - a függőleges rudak járdához feszítésével - egyrészt lehetővé tették a hosszirányú pászmák befűzésekor az alsó iránytörők stabil rögzítését, másrészt a hosszfeszítés alatt az összekötő feszítőrudak nyúlásainak ellenőrzésére is módot nyújtottak. Az alsó iránytörők beállítása és rögzítése után fűzték be a hosszirányú kábeleket alulról felfelé 1 -1 db 04-es kábelt. A feszítés a lehorgonyzó tömbök keresztirányú VT-CMMO2-150 kábeleivel kezdődött. A hosszkábelek feszítése előtt a keresztirányú feszítőrudakat is megfeszítették az első hosszpászma által indukált erő mértékéig. A második kábel feszítése előtt a keresztirányú feszítőrudakat újra meg kellett húzni. 9. Egyéb munkálatok A tartók külső felületét PROXAN javítóhabarcs kiegészítés és a fémfelületek passziválása után PROXAN kenéssel láttákéi. A támaszoknál a tartóvégek közötti rést megtisztították és a véglapok a külső felületekhez hasonló kezelést kaptak. 25
