38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.

Tartalomjegyzék

Jelentős korróziós kárt szenvedett hidak Év A híd neve Tapasztalat károsodás 1967. Bickton Meadows Footbridge, Hampshire, UK leszakadt 1980. Angel Road Bridge, London, UK szakadt feszítőbetéteket észleltek a lehorgonyzó elemek mögött 1982. Taf Fawr Bridge, Merthyr Tydfil, UK a feszítőbetétek jelentős korrózióját észlelték, a pályalemez teljes cseréjére volt szükség 1988. Folly New Bridge, Bladon, Oxfordshire, UK a feszítőbetétek jelentős korrózióját észlelték 1990. M1 Blackburn Road Bridge, Sheffield, UK a feszítőbetétek jelentős korrózióját észlelték 1992. Botley Road Flyover, Oxfordshire, UK a feszítőbetétek jelentős korrózióját észlelték 1992. River Schelde Bridge, Belgium leszakadt A fenti hídszerkezeteken kívül feltételezhetően világviszonylatban még sok olyan van, amelyek utófeszített betétein korróziós károk tapasztalhatók, de számuk jelenleg nem ismert. Az időszakos tiltás kihirdetése után egy bizottságot hoztak létre Angliában. Feladatuk volt a helyzet áttekintése, javaslatok és követelmények kidolgozása, amelyek betartása esetén a korróziós károk elkerülhetők lennének. A bizottság jelentése alapján, 1996 szeptemberében a tiltást feloldották a szegmensekből épült, utófeszített, utólagosan kiinjektált vasbeton szerkezetek kivételével. 3. A BIZOTTSÁGI JAVASLATOK A bizottsági jelentés a Concrete Soc/eíy (Beton Társaság) gondozásában jelent meg nyomtatásban „Durable Bonded Post-Tensioned Concrete Brídges" címmel. A javaslatokat és a követelményeket négy fejezetre bontva tárgyalják: 1. Tervezés 2. Injektálás és kábelvezető csövek 3. Minőségbiztosítás, vizsgálatok. 3.1 Tervezés A tervezés és a részlettervezés azon aspektusait tekintik át, amelyek az utófeszített szerkezetek tartósságát befolyásolják, és bevezetik a többszintű védelem fogalmát. Legfontosabb feladat a kloridtartalmú vizek bejutásának megakadályozása a kábelvezető csövekbe és a lehorgonyzófejekbe. Előzetes jelzés nélküli tönkremenetel következhet be akkor is, ha lehetővé válik az összes feszítőbetét szakadása egyazon keresztmetszetben. A tartósságot elsősorban az alábbiak befolyásolják: - a dilatációs hézagok kialakítása - munkahézagok kialakítása - repedések jelenléte - a kábelvezető csövek és lehorgonyzó elemek elrendezése - a szegmensek kapcsolatának kialakítása - hóolvasztó sózás alkalmazása (tenger közelsége) - a vízszigetelés és a vízelvezetés kialakítása - a szerkezeti részek hozzáférhetősége a felülvizsgálatok és a karbantartások során. A feszítőbetétek lehorgonyzásainál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) A lehorgonyzásokat többszintű védelemmel kel! ellátni, az egyszintű védelem nem tekinthető kielégítő hatékonyságúnak a szerkezet teljes élettartama során. b) A dialatációs hézagokat úgy kell kialakítani, hogy ha nem vízzáróak, akkor gondoskodni kell a víz elvezetéséről a feszítőelemek környezetéből. c) A lehorgonyzóelemeket lezáró sapkákat a kábelvezető csövek injektálásakor szintén ki kell injektálni. d) A lehorgonyzó fészkeket képlékeny konzisztenciájú, zsugorodásmentes betonnal kell kitölteni. e) A lehorgonyzófészkek kitöltőbetonját vízszigeteléssel kell borítani. f) A szegmensekből épülő hídszerkezetek lehorgonyzásainak kialakításakor speciális követelményeket kell kielégíteni. 3.2 Injektálás és kábelvezető csövek Megfelelő tartósságú utófeszített szerkezetek építéséhez jó minőségű kivitelezésre - vagyis jól kidolgozott eljárásokra és a feladatokra kiképzett munkásokra - van szükség. Az elmúlt időszakban előfordulhatott, hogy nem megfelelően képzett munkások végezték az injektálást, akik az injektálás jelentőségét nem mindig ismerték föl. Előfordulhatott az is, hogy kábelvezető csövek teljesen kiinjektálatlanul maradtak. 9