37. Hídmérnöki konferencia. Debrecen, 1996.

Tartalomjegyzék

- A XIX. század közepén elvégzik a közutak felmérését (1848-ból rendelkezésre áll), Széchenyi István közlekedési koncepciót dolgoz ki. - 1877-ben állami építészeti hivatalok (ÁÉH-k) alakultak, melyek 1950-ig (73 évig) működtek eredményesen. Ma is érdemes ezek működését elemezni, mert a mű­szaki tervezésben, versenyeztetésben, képzésben, önkormányzati utakkal való foglalkozásban maradandót alkottak. - 1950-ben 18 útfenntartó vállalat alakult, megyei tanácsok kapták az irányítás jo­gát, de 1954-ben már ismét a KPM irányítja az országos közutak ügyeit. - 1958-ban alakították meg a 12 közúti igazgatóságot. Az igazgatóságok száma 1970-ben 19, 1983-ban 9, majd 1991-ben 19+1-re változott. 38 évi működés után ma ismét változás előtt állunk. - 1989-ben az útalap létrehozása mérföldkő volt. A feltételek megteremtése nehéz volt. 1970-től 1980-ig erőteljes fejlődés volt minden tekintetben (telep, gépesítés, fenntarthatóvá tétel stb.), utána állagmegóvás. Hidak: 1955-1970 között nagy ütemben, évi 100 kishíd korszerűsítése készült el, utána közepes hidak, felüljáró építések. Igen jelentős az autópályák kapcsán épült hídállomány (a területük csaknem három megye területét teszik ki). Gyakori volt a változás a szemléletben (üzemeltetés), megalapozottságban (megfe­lelőségi értékelés), technológiai választékban, de a fő keret nem változott. Kénysze­rű okokból a vállalkozási tevékenység nőtt, majd határozott intézkedésre visszaszo­rult, ami a privatizálás miatt szükségszerű volt. Hiba, ha az alaptevékenység rovásá­ra vállalkozik egy szervezet. Százalékos arányok megállapítása nehéz. A felelősség kérdése nem volt vitás. Az útalap konstrukció megteremtése után (1989) a feladatterv-készítés kissé másként alakult, most ez tovább változik. Erősö­dik a központi szerep, az ellenőrzés, de ez nem lehet bürokratikus, merev. Az alapító okiratokban leírt feladatokat felelősséggel el kell látni. Ezt központból, minden rész­letre kiterjedően, nem lehet vezényelni. A tételrend bizonyos mértékű módosítása megtörténik, hogy egyértelműbb legyen az igény és az elosztás. Hidas tekintetben: hídnyilvántartásunk kellően részletes, állapotértékelést is tartal­maz, így elvben a megrendelés alapja, de szubjektivitás is van benne. A megrende­lőnek jelentősebb munkánál személyesen is kell ismernie a műtárgyat. Az összesét persze lehetetlen, csak a mintegy 600 kiemelt hidat lehet ebbe a körbe bevenni, ezekre tízévente időszakos hídvizsgálat is készül. A hídgazdálkodás elemei megvannak, a rendszer bevezetése folyik. Az elkezdett központi tételes hídrehabilitációs munka eddig kb. egymilliárd forintot tesz ki. (útalapból további kb. 500 millió Ft), ami megyénként 1-2 hidat érint. Több ki­sebb munkát is versenyeztetve kell rehabilitálni, mert ezzel nő a hídfenntartásra for­dítható összeg (persze ésszerű határok között). A hídüzemeltetés, lemosás, rutinfenntartás rendkívül fontos, enélkül az évi néhány hídrehabilitáció elégtelen. A mai nappal bekövetkezett változás: - a közhasznú társaságokká való átalakulás; - az M3-as autópálya építésére új szervezet alakul; 7

Next

/
Thumbnails
Contents