37. Hídmérnöki konferencia. Debrecen, 1996.

Tartalomjegyzék

Védősátor Külön megemlítendő még, hogy a többletfeladatok miatt elhúzódó kivitelezés egyes technológiái (elsősorban a szigetelés) csak megfelelő védősátorban voltak elvégezhetők. A sátor állékonyságát a német és magyar (DIN 1055 szerint 1,3 KN/m

2 és MSZ 073701-86 0,8 KN/m

2 szélteher) előírások szerinti szélteherre, közel 120 km-es szélsebességre kellett igazolni. A sátor áthelyezését (figyelembe véve a közel 8 tonna saját tömegét és az ideiglenes rögzítéseket) max. 20 m/s, azaz kb. 70 km-es szélben lehetett végezni. Az elővigyázat jogos volt, egy alkalommal volt is 100 km feletti szél, amikor a sátor a hídon állt, s némi fóliaszakadáson kívül nem volt semmi probléma. Az M1-es autópálya 25. jelű hídja azért volt igen tanulságos, mert ismét bizonyította, hogy mennyire fontos a friss, aktuális, teljes körű és alapos állapotvizsgálat, s az arra alapuló terv, illetve technológia. Mindennek ellenére az elért eredménnyel az érintettek meg voltak elégedve, noha a körülmények miatt a beton szerkezet javítása csak a szükséges minimális szintig történt meg. Reméljük, hogy a koncessziós időszak alatt a teljes körű szerkezetvédelem megvalósulhat. Jancsó Árpád Temesvár hidjai Temesvár 750 éves, valamikor Dél-Magyarország fővárosa volt, ma NyugatRománia jelentős városa. A XVII—XVIII. századi képek, rézkarcok fa- és kőhidakat ábrázolnak a városban. 1869-ben 5 acélhidat építettek. Az 1890-es években új hidak építését kezdték el. (Ebben az időben, 1896-ban készült Budapesten az első közúti folyasztott vasból készült híd, a Ferenc József híd.) A század elején vasbeton hidak épültek, 10 év alatt 6 híd. A korabeli szép hidakat korabeli képeslapokon mutatta be. Századunk 70-es éveiben kezdték lebontani, átépíteni a régi hidakat, kár értük, felújítva még most is díszei lehetnének a városnak. Az előadó diavetítéssel illusztrálta érdekes beszámolóját. 35