37. Hídmérnöki konferencia. Debrecen, 1996.

Tartalomjegyzék

kezdték, majd az időjárási viszontagságok hátráltató hatásának kiküszöbölésére fel­építették a millenniumi kiállításhoz tervezett csarnok egyik részét (melyet a rendez­vények után itt véglegesen elhelyeztek és a mai napig is e gyár üzemcsarnokaként szolgál). A teheremelést 3 tonnás bakdaruk végezték. A gyártás fűrész-, lyukasztó-, fúró- és marógépek segítségévei történt. A 3-5 mm-rel kisebbre készített furatokat összeépítés után dörzsölték végleges méretűre. A szögecseket pneumatikus úton készítették, 2-5 darabot percenként. A napi átlagteljesítmény 12,5 t szerkezet volt, 60 kg/nap/fő mellett. Ezeket az értékeket manapság sem szárnyaljuk túl! A helyszíni szerelés a jobbparton júliusban, a balparton szeptemberben a hídfőknél kezdődött és mind a két szélső nyílással, ifi. 3-3 medermezővel ugyanez év decem­ber közepére elkészültek. így az állványzatot a jégzajlás megindulta előtt elbonthat­ták. A középső részt a 46,9 m-es befüggesztett részig - európai, de talán világvi­szonylatban elsőként - szabad szereléssel építették fel 1896. márciusa és májusa között. A befüggesztett rész újra állványszerkezeten épült június-július hónapokban. Az utómunkálatokat augusztus-szeptember hónapokban végezték, a próbaterhelés­re szeptember utolsó hetében került sor. A közel 5000 t szerkezetet másfél év alatt gyártották le és szerelték fel, ezt a teljesítményt azóta sem ismételték meg hazánk­ban egyetlen hídnál sem! A hidat ünnepélyes keretek között 1896. október 4-én Ferencz József avatta fel. A második világháborúban visszavonuló német csapatok 50 évvel később, 1945. ja­nuár 16-án a hidat felrobbantották. Az újjáépítés két hónappal később vette kezdetét és már 1946. augusztus 20-án, Szabadság híd név alatt, újra forgalomba helyezték. A közeljövőben 100 éves jubileumát ünneplő gyönyörű hidunk pályafutása tehát két 50 esztendős szakaszra bontható. A millecentenárium évében mindnyájan nagy tisztelettel kell adózzunk kiváló híd­építő és újjáépítő elődeinknek, és feladatunknak kell tekintsük e rendkívüli munkával létrehozott, csodálatos műnek az utókor számára, épségben történő megőrzését. Dr. Hubina István oki. mérnök alezredes, főiskolai docens, Kossuth Lajos Katonai Főiskola Műszaki Tanszék tanszékvezető Hídépítés Boszniában A hivatásos műszaki tisztek képzése 1968 óta a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán történik. Évente átlagosan 15 főt bocsátunk ki. A nálunk végzettek a hadnagyi rend­fokozatuk mellé polgári építőmérnöki diplomát is kapnak. A képzési idő négy év, mely 4600 kötelező tanórát és 2x4 hetes csapatgyakoroltatást tartalmaz. A jelen hallgatóság számára fontos hídépítés tantárgy 120 kontaktórában és ugyanannyi gyakorlati órában kerül oktatásra. Hallgatóinkat egyaránt felkészítjük a rendszeresí­tett hadihidak alkalmazására, másrészt az egyszerű szerkezetű ideiglenes hidak ter­vezésére, építésük előkészítésére és kivitelezésük vezetésére háborús és békés kö­31

Next

/
Thumbnails
Contents