37. Hídmérnöki konferencia. Debrecen, 1996.
Tartalomjegyzék
Nagy András Gém Nyomvonal Kft. A Kellner-féle oszlophely és cölöpalap készítő berendezést, illetve eljárást ismertette, amely igen hatékony segítséget nyújthat bizonyos speciális alapozási problémák gazdaságos megoldásához. Előadását egy erről szóló videofilm bemutatásával kezdte. Az eljárás Németországban és Svájcban már elterjedt, a meglévő gépekkel, kevés anyaggal nálunk is alkalmazható. Mi az eljárás lényege? Egy speciális munkagépre szerelt döngölőszondaval kör keresztmetszetű, lefelé kúposodó üreget alakítunk ki az altalajban. Eközben a szonda a talaj kiszorításával jelentős tömörítést végez. A szonda kiemelése után néhány vödörnyi betont öntünk az üregbe, majd a szondát folyamatos döngölés mellett újra visszaengedjük. Az ütések hatására a beton elosztódik a bélésfalon, és a talajba oldalirányban bepréselődik. A talajban kialakított üreg a betonkéreg által stabilizálódik és így ideális feltételeket teremt oszlopszerű szerkezetek fogadására, vagy vasalás és az üreg kibetonozása után cölöpalapként való működésre. A változó szondaátmérő (0 20-40-50 cm) valamint szondahossz (1,8-4,0 m) igen sokrétű alkalmazás számára teremti meg a biztonságos teherbírási feltételeket. Milyen talajok esetében alkalmazható? Az eljárás lényegét tekintve az egészen gyenge minőségű szemcsés talajoktól kezdve a félig kötött talajokig célszerű alkalmazni. Nyilvánvaló előnyei a kifejezetten gyenge, rossz minőségű talajok esetén szembetűnők az egyéb hagyományos sík vagy mélyalapozásokhoz képest. A talajfizikai jellemzők és a geometriai körülmények tízféle kombinációjára kidolgozott segédletek a várható talajfajtákat messzemenően felölelik. Melyek a legjellemzőbb alkalmazási területek? A módszer alkalmazható az útépítésben, vasútépítésben és a hagyományos magasépítő iparban. Az előbbieknél - amelyek jellemzően vonalas létesítmények - elsősorban különféle oszlopalapokként jönnek szóba, úgymint: - kerítésoszlopok, zajvédő falak alapja (utak, autópályák mellett), - elektromos oszlopok, távvezetékoszlopok alapja, - városi vezetékoszlopok (postai, villamos, troli, világítási stb.), - vasúti pályák oszlopai, - kihorgonyzó szerkezetek alapjai, - rézsűk, töltésmegerősítő szerkezetek, egyéb földművek biztosítása, míg a magasépítő iparban különféle lakó, kommunális és ipari létesítmények cölöpalapjaként jelentős egyedülálló, Hl. cölöpcsoport alapozási formában. 20