35. Hídmérnöki konferencia. Sárospatak, 1994.

Dr. Schamshula György miniszter úr levele - Bevezető előadások (kivonatok)

Számomra a híd örök emberi érték, törekvés egy túlsó partra, amely túlsó part — ez lehet, hogy hiba is — mindnyájunk meggyőződése szerint szebb, jobb, mint ahol most vagyunk, vagy ahová minket a sors „odaszögezett". Én a hídban jelképet látok, kultúrtörténeti értéket, olyan értéket, amelynek megvannak a nemes és véres fejezetei is. A hidaknál úgy érzem, hogy a nemes és a nemtelen gyönyörűen elkülönül. Az emberiség történetében a hódító hordák, a katonai kalandorok építettek hidakat uszadékfából, tömlőkből, de mindig ideiglenest és ezeket az ő történelmük el is sodorta. Náluk az állandó kapcsolat vagy talán a visszatérés vágya távolról sem volt meghatározó, nem kellett nekik állandó híd, náluk a kaland és a tudatosan vállalt rizikó volt a meghatározó. Az Önök foglalkozásában a híd örök érték, még akkor is, ha törékeny. Gondoljanak a mostari hídra, a budapesti hidakra, amelyek mind a véres történelem áldozataivá tudtak válni, de ezek a hidak megújulnak és mindig az örök emberi értékek hordozói lesznek. Kívánom Önöknek, hogy ez a szakma, amelyik ilyen értékeket hagy maga után, kapcsolatokat létesít egy-egy népcsoport, ország és országrészek között, csak erősödjék. Az a kedvező folyamat, amely elindult, nemcsak új hidak építése, hanem a régi hidak megtartása érdekében csak folytatódjék, és Önök rendelkezzenek azokkal a javakkal, pénzeszközökkel, ami e a szép hivatás gyakorlásához kell. Remélem, hogy ez az elkövetkező években is megadatik Önöknek. Végül még egyszer köszönetet szeretnék mondani Önöknek azért a megértésért és segítségért, amelyet Önöktől kaptam az elmúlt néhány évben. Szálai Béla (főosztályvezető, KHVM) Először visszatekintést tett az elmúlt négy évre. A szemléltető anyagokat írásvetítőn mutatta be. Magyarország országos közúti hídállománya az 1994. évi adatok szerint 5839. A kezelői minőségben elvégzendő feladatok három nagy szakterületre oszthatók: üzemeltetési, fenntartási, valamint a fejlesztési feladatok. Mindezen tevékenységnek a forrását az országgyűlés által törvényszinten megfogalmazott útalap biztosítja. A legnehezebben megfogalmazható feladat a hidak üzemeltetése. Maga az a szó, hogy üzemeltetés nem is tudja kifejezni pontosan azt a mindennapos törődést, amely az üzemeltetés elvégzését jelenti. Inkább arról van szó, hogy egyfajta szellemiséget próbáltunk a közúti igazgatóságoknál felébreszteni, illetve ahol voit, élénkebbé, erösebbé tenni, hogy a hidakkal való törődés ne merüljön ki abban, hogy megtartják a kötelezően előírt szemlét vagy hídvizsgálatot és amennyiben hiányosságot állapítanak meg, azt egy ütemterv szerint elvégzik, hanem annál sokkal több van ebben; gazda módjára együtt kell élni a hidakkal, mindennap figyelemmel kell kísérni a sorsukat, állapotukat, alakulásukat. Ezek a részfeladatok a nyilvántartásoktól az adatbankig, a túlsúlyos járművek ellen való védelemtől, az útellenörzésnek a hidakra való kiterjesztésén, a rendszeres hídszemléken keresztül a legkomolyabb ellenőrző vizsgálatig, az időszakos hídvizsgálatig terjednek. A fenntartási munkák jobban megfogalmazhatók, megfoghatók. Erre az elmúlt időszakban nagyobb gondot fordítottunk, mint a korábbi évtizedekben. Az a több mint 30 ezer áteresz, amelynek a tisztítása, javítása évtizedeken keresz5