Hídmérnöki konferencia. Győr, 1993.

Az előadások kivonata

25 Eredményesen vett részt 1930-ban a Boráros téri- majd 1931-ben az óbudai Árpád híd tervpályázatán, melyen díjakat nyert. A Duna-hidak tervezése mellett több Sió-, Kapós-, Rába-hidat tervezett, nevéhez fűződik a Ferdinánd híd, a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmú út több hídjának tervezése is. A II. világháború után rögtön bekapcsolódott az újjáépítés munkáiba. Elsőként a Ferenc József (Szabadság) híd helyreállítását rohammunkában tervezte meg. Kiemelkedő munkája volt a Széchenyi Lánchíd régi, műemléki alakjában, megnövelt teherbírással történő tervezése volt, melynél újszerű számítási eljárást alkalmazott, ezzel elérve, hogy a régi láncok felhasználhatók voltak, az acélszerkezet súlya pedig 200 tonnával csökkenthető volt. Eredményes tervezői munkájáért 1954-ben Kossuth díjat kapott. 1948 őszén - az államosítás során - irodájával bekapcsolódott az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet szervezetébe, mint az Acélszerkezeti Hídosztály vezetője. Az átszervezések során 1950-tól a Mélyépterv, majd 1953-tól a jogutód UVATERV Hídirodájának a vezetője lett. Rövid időn belül az ország valamennyi közúti és zömében vasúti hídjainak tervezését irányította. A legfontosabbakat emlitve: bajai, dunaföldvári, komáromi Duna-hidak, a Budapesti Petőfi, Árpád és északi vasúti Duna-híd. A hídhelyreállítás rohammunkája mellett gondot fordított a korszerű szerkezetek kifejlesztésére. Jelentős előrelépés volt az előregyártott, majd a feszített vasbetonszerkezetek tervezése igy a 6. út (varasdi és Bolond-úti) völgyhídjai. valamint a Keleti Főcsatorna alsópályás ívhídjainak tervezése. Irányítása alatt készült a tokaji és a szolnoki Tisza-hídterve, az utóbbi az első ortotróp lemezes hegesztett folyami hidunk. Az 50-es évek vége felé az UVATERV dolgozta ki a kishidak korszerűsítésének terveit, részbeni előregyártással, megteremtve a későbbi, szerelés jellegű hídépítés alapját. A magyar hídépítés exportjára 1955-ben nyílt alkalom a Helwani Nílus híd rácsos acél szerkezetének megtervezésével. A budapesti Erzsébet híd újjáépítésének tervezésében Sávoly Pál kezdettói fogva résztvett, kiállva amellett, hogy ezt a hidat hosszú távra, 2 x 3 sáv szélességűre kell tervezni. Kitartó szellemi munkával érte el, hogy 1959-ben elfogadták kábelhíd építési javaslatát. Az új híd tervezését részletekbe menően irányította, élete fő művének tekintette az új Erzsébet hidat. Az elkészült mű, a csatlakozó korszerű vasbeton felüljáró rendszerrel együtt általános elismerést váltott ki a szakemberek és a közönség körében és rövidesen a Főváros új szimbólumává