Hídmérnöki konferencia. Győr, 1993.

Az előadások kivonata

8 Vastag Sándor véleménye szerint egyszerre nem célszerű sok munkát meghirdetni, mert túl nagy terhet ró a vállalkozókra és a kiértékelőkre is. A kisés nagyobb munkákat célszerű lenne külön meghirdetni. dr. Tóth Ernő a pályázatot kiíró, elbíráló javaslataihoz csatlakozva mondta el nenány észrevételét. Megfontolandó a kiírási dokumentációnak a munka volumenétől függő részletessége, a költségvetés egységes tételek szerinti kiírása, a garanciális idő limitálása, a pályázatok korábbi időpontban és több menetben való kiírása, a kiértékelésre több idő adása. Agardy Gyula és dr. Gáspár László a biogazdálkodás néhány fejlesztési eredményéről számolt be. dr. Gáspár László először a hidak értéknyilvántartásáról beszélt. Az utak-hidak értéknyilvántartása már 1981-ben megtörtént, mind a bruttó, mind a nettó érték vonatkozásában. A hidak nettóérték számitása meglehetősen leegyszerűsített volt, közelítő hídélettartamból kiindulva határozták meg a híd értékcsökkenését. 1986-ben, majd 1991-ben változatlan elvek szerint de, a megváltozott fajlagos költségekkel újból megállapították az utak-hidak értékét. A hidak értékszámításával kapcsolatban módosítási igény merült fel, mivel elsősorban a nagy folyami hidak átlagos építési költséggel való értékelése irreális, a nettó érték pedig nemcsak a kortól, hanem több tényezőtől is függ. A módosított elvű és aktualizált fajlagos költségekkel való értékelés elkészült. A hídrehabilitációk hatékonysági számításait is dr. Gáspár László ismertette. Az 1989-ben elkezdett fejlesztési munka nem ölelte fel az összes hídmunkát, pl. teljes átépítés, felszerkezet átépítés, pontonhíd kiváltása. A számításban döntő jelentősége a hídállapot miatt kerülő útra kényszerülő forgalom úthasználói többletköltségének volt. A módosított programcsomag felhasználóbaiát, áttekinthető programokból áll, melyek között van olyan is, amely fenntartási munka esetén az állagmegóvás előnyeit számszerűsíti, a nettó érték figyelembevételével. A számításokban kulcsfontosságú kerülő forgalom nagyságának meghatározására a KT1 irányelveket adott meg. Agardy Gyula a hídgazdálkodásban rendkívül fontos állapotváltozás (leromlás) figyelembevételi lehetőségével kapcsolatos vizsgálatai eredményét ismertette. Az 1991-ben elkészült hídfenntartási igényfelmérés igen értékes adathalmazt eredményezett, melyből a hidak állapotváltozására is lehet következteni. A hidak homogén állományának (pl. vasbeton lemezhidak, rácsos acélhidak stb.) főminősitéseit, a hidak életkora függvényében vizsgálva, "kvázi idősor"-ral