Hídmérnöki konferencia. Balatonfüred, 1992.

Az előadások kivonata

/ 8 Az első előminositésre 1991-ben sor került az Ml Győr-országhatár szakasz és az M15 építése tárgyában az érdeklődés nagy volt (41 vállalkozó), a kiírást 1992-ben jóváhagyták, a területek biztosítása útalapból folyik. Négy konkrét ajánlat jött 27 hónap alatti megépítésre. Ugyancsak megindult a szekszárdi Duna-hid és a csatlakozó útszakaszok koncessziós formában történő kiépítésének eljárása, 1993-ban pedig beindul az M3, M7 és a dunaújvárosi Duna-hid koncessziós kiírása. Murányi Miklós ismertette a nálunk újszerű koncessziós építésekkel kapcsolatos munkákat (megvalósíthatósági tanulmány, versenykiírás stb.) Rigler István (ÜKIG) az Országos Közúti Adatbank (OKA) hidalrendszeréról tartott rövid ismertetést. A hidak műszaki adatai először kézi, majd 1965-tól az UTORG-nál számitógépes feldolgozásra kerültek. Ennek a megoldásnak hibája volt, hogy késve került a feldolgozás a hidkezelőkhöz és csak előre meghatározott tablók készültek, igény szerinti lekérdezésre nem volt mód. Az u.n. TKA (Területi Közúti Adatbank) más koncepcióval készült. Az adatok számitógépre vitele ott történt, ahol ezek keletkeztek. Az elv jó volt, a nyilvántartás számitógépes szervezése azonban nem volt szerencsés. Hiányossága volt, hogy ebben a rendszerben is csak előre meghatározott adattartalmú, korlátozott számú tabló készült. Az ÜKIG hidfőmérnöksége kezdeményezésére egy általános lekérdező program (ALLÉ) és egy-egy hid minden adatát tartalmazó un. egy hid - egy lap program készült. Ez a rendszer ma is - 75 különféle adattal - jól működik. Az ALLÉ segítségével igen sok elemző értékelés készüít, melyek egyben módot adtak a nyilvántartás hibáinak kiszűrésére is. Időközben felmerült az út-híd adattár fejlesztésének az igénye. Most a számitógépes rendszer szervezésével nem foglalkozva, szakmai szempontból két jelentős fejlesztést kell kiemelni. Bővül a nyilvántartott adatok köre (100) úgy, hogy a hidgazdálkodáshoz a legszükségesebb állapotértékelési és gazdasági adatok is rendelkezésre álljanak, a másik fontos előrelépés az lesz, hogy a többnyílású hidak adatait nyílásonként tartjuk nyilván az OKA-ban. A számitógépes rendszer átadása a következő hónapban megtörténik, utána az adatok feltöltését kell a hidmérnök kollégáknak elvégezni. Hangsúlyozni kell, hogy a hidadatok pontossága az igazgatósági hidászmérnökökön múlik, nekik kell az útadatok nyilvántartását végző kollégával együtt nyilvántartani, illetve karbantartani az adatokat. A hidgazdálkodás első, igen fontos eleme a hidnyilvántartás, melyben az adatok pontosságának rendkívül nagy jelentősége van. A szakmai pontosság mellett, fontos, hogy a kollégák a készség szintjén elsajátítsák a számitógép kezelését, hozzájussanak a géphez azt használják.