Hídmérnöki konferencia. Balatonfüred, 1992.

Az előadások kivonata

5 HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIA BALATONFÜREDEN 1992. szept 2-4. Balogh András, a Veszprémi Közúti Igazgatóság vezetője nyitotta meg, az immár 33. alkalommal megrendezett hidmérnöki konferenicát Simon Károly, Balatonfüred polgármestere köszöntötte a konferencián résztvevő magyar és külföldi szakembereket. Szólt a város idegenforgalomban betöltött szerepéről, s mint mérnök, értően ecsetelte az infrastruktúra fejlesztésének jelentőségét. Regös Szilveszter főosztályvezető rövid bevezető előadást tartott a politika és a gazdaságpolitika szétválaszthatatlanságáról, az út- és kiemelten a hidállomány helyzetéről. Kiemelte az utóbbi időben megalkotott két törvény - az útalapról és a koncesszióról - jelentőségét. Nagyon fontos, hogy módunk van hitelfelvételre, ennek segitségével indulhatott meg a ráckevei és a putnoki hidak felújitása, illetve átépitése. A hidgazdálkodásban is nagyobb lesz a pénzügyi lehetőség, nagyon fontos azonban annak körültekintő meghatározása, hogy ezt mire költjük. A nagy hidépitések, igy a Duna-hidaké koncessziós formában történhet. Megnyugtatóan hatott Regős Szilveszter főosztályvezető Ígérete, hogy hidfenntartási és hidkorszerüsitesi munkákra az elkövetkező években az anyagi lehetőség biztositva lesz. Kérte a jelenlevőktől, hogy őszintén tárják fel a problémákat és ajánlást fogalmazzanak meg a legfontosabb feladatokra, feltételekre koncentrálva. Hangsúlyozta, hogy a civil társadalomnak is fel kell tárni a közúti infrastruktúrával kapcsolatos problémákat. Kiss József főmunkatárs (KHVM) gondolatébresztője következett ezután. Kiindulópontja az volt, hogy a rendelkezésre álló útalapból nem jut a jogosan elvárt és időszerű fejlesztésre, a nyomasztó súllyal jelentkező fenntartási munkákra, ezért alacsonyabb igényszintre kell beállnunk, azokra a feladatokra kell koncentrálni, melyek megteremtik a feltételeit egy várt fejlődési ciklusnak. Hangsúlyozta, hogy zavartalan hidüzemeltetést kell biztosítani, e téren az igényszintet nem szabad csökkenteni. A hídüzemeltetés azonban csak egy része a hidgazdálkodásnak, melynek kidolgozásában tevékenykedünk. Nincs más mód, mint saját gazdálkodási rendszert kifejleszteni, felhasználva a külföldi tapasztalatokat, figyelembevéve adottságainkat, reális lehetőségeinket