Hídmérnöki konferencia. Balatonfüred, 1992.

Az előadások kivonata

33 Az üzemeltetésnél és a hidkorszerüsitesnel nincs abszolút értelemben növekedés. A fejlesztési munkák között a szolnoki beruházás befejezése és egy új felüljáró épitésének megkezdése szerepel. Megindul a cigandi Tisza-hid épitése is, erre még forrást kell biztositani. Fontos a vásárosnaményi Tisza-hid, a ráckevei Dunaág-hid és putnoki Sajó-hid rehabilitációja. Jelentős a hídfenntartásra jutó keret, melyből lehetőleg minél több, viszonylag kisösszegü munkát kell elvégezni. A keret felhasználásának másik lehetősége néhány nagy munkára elkölteni ezt a keretet, ebből a két lehetőségből kell körültekintő elemzéssel kiválasztani a kedvezőbbet. Részletesen szólt Szálai Béla főosztály vezetőhelyettes úr a külföldi kölcsönök felvételének lehetőségéről. Hidrehabilitációra a Világbank és az EIB is ad hitelt, de ezek mértékét korlátozza, hogy az Útalapból kell fedezni a rehabilitációs költségek 50 %-át. Természetesen számolni kell az útalap mindenkori lehetőségénél a hitel visszafizetéssel is. Részletes és megnyugtató ismertetésében kitért Szálai úr az önkormányzati hidak ügyére is. A tárca segitheti az önkormányzatokat, de nem kérheti számon működésüket, nincs joga az ellenőrzéshez. Segiti az önkormányzatokat, úgy hogy a pályázhatnak az Útalapból 1993-ban 500 milliós támogatásra. Az előadás után kérdések feltételére és válaszadásra került sor. Csonka Zoltán (UTIBER) a ragasztott lemezekkel való hiderősités gyakorlati kipróbálását javasolta, s arra hivta fel a figyelmet, hogy nem szabad pl. a talajmechanikai szakvéleménnyel spórolni, szólt még a szabályozások problémáiról is. Leveleki László (Közlekedési Főfelügyelet) a New Yersey korlátelem alkalmazásával öszefüggő kérdésekről beszélt. Glöckler Lászlóné (Pécsi KIG) azt kérdezte, hogy a hidfenntartás stratégiája csak két alternativa közüli választás lehet: néhány nagy vagy sok kisebb? Beloberk László (APIG) egyrészt arról érdeklődött, hogy 1992, illetve 1993-ban terhelte-e az Útalapot a hitelvisszafizetési kötelezettség, másrészt hidvizsgáló gépkocsi beszerzéséről és az 1991-ben elkészült hídfenntartási igény felmérés és soroló program jelentőségéről érdeklődött.