Hídmérnöki konferencia. Balatonfüred, 1992.

Az előadások kivonata

14 dr. Szatmári István, (BME Acélszerkezetek Tanszék) régi acélhidak felújitásának tervezéséről számolt be. Laboratóriumi kisérletek alapján - melyeket üzemben lévő hidak tartóelemein végeztek - a halmozódó károsodási elmélet nem igazolódott, a szerkezetek fáradása nem a számitás szerinti. Természetesen az idős szerkezeteket fokozottan figyelemmel kell kisérni. Igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak korlátozott anyagi lehetőségek esetén érdemes az acélhidak felújitásával, erősitésével foglalkozni. Általában csak abban az esetben indokolt hidakat átépiteni, ha geometriailag nem felelnek meg az igényeknek. Az 52. uti Dunaág hid példáján mutatta be dr. Szatmári István egy hid viszonylag komplikált, forgalom alatt végzett felújítását. Itt a szélső konzolokat cserélni kellett, a vasbeton pályalemez szélső részét el kellett bontani és újból kellett betonozni, a pályalemezt és a pályatartókat elmozdulásmentesen össze kellett kapcsolni, a vasbeton kiemelt szegély helyett acél kerékvetőt és folyókát alkalmaztak, a felső keresztkötést meg kellett emelni, a hidat szigetelni, mázolni kellett. A hid átépítésének költségéhez képest ez mintegy 50 %-os megtakarítást jelentett. Próbaterheléssel ellenőrizték a hid viselkedését, jó egyezést tapasztaltak a számítottal. Féloldalas terhelésnél a nem terhelt főtartó lehajlása a terheltnek 60 %-a volt. Röviden utalt még dr. Szatmári docens arra, hogy jelenleg folyik a régi polgári Tiszahid Cigándra való áthelyezésének a tervezése, erről a legközelebbi hidmérnöki konferencián előre láthatóan beszámol. A Hídépítő Vállalat részéről Zsigmondi András műszaki igazgató és Dorombi Gézáné főépitésvezető a legújabb hídépítési és hidfelújitási munkákról számolt be. Az előző előadásoktól eltérően új vasbeton hidak építésének ismertetésével kezdte előadását Zsigmondi András. A legújabb szakaszos előretolásos technológiát először 1988-ban Berettyóújfaluban próbálta ki a vállalat. A háromnyilású, 116 m hosszú hídon nyert tapasztalatok alapján építették meg a 670 m hosszú szolnoki Tisza-hid 100 illetve 360 m hosszú betolt szakaszát. Fix padon készült a szekrény keresztmetszetű, 18 m hosszú hidrészek betonozása. A szerkezet mozgatása itt már emelő- és toló sajtóval történt meg, zömöként 6 óra alatt Érdekessége ennek a hidnak, hogy 670 m hosszon nincs dilatációs szerkezet beépítve. A hidhoz csatlakozó út II. ütemének építése során két, 60 m-es vasút feletti hidat is szakaszos előretolással építettek meg, az eredetileg tervezett előregyártott gerendás szerkezet helyett. A külföldi gyakorlatban általában 100 m-nél hosszabb és 2 m vagy annál magasabb felszerkezetnél alkalmazzák ezt a technológiát. Itt a szerkezeti magasság 1,25 m volt, egy hetes ciklussal dolgoztak, előregyártott vasszerelést alkalmaztak.