Hídmérnöki konferenciák 1962-1999. (Megjelent Baján, a 40. Hídmérnöki konferencia alkalmából 1999-ben)

VIII. ÉVFOLYAM, 1988. 5. SZÁM 203\ Beszámoló a Balaton földváron tartott 1) Jí. '1' Ó T 1 A már hagyományos, nagy érdeklődéssel kísért összejövetelre november 9—11-én került sor. Ezívben nemcsak a megyei tanácsok, a közúti igazgatóságok hídügyekkel foglalkozó mérnökei részére szervezett a KM Közúti Főosztály és a Közlekeiési Főfelügyelet továbbképzést, hanem a tervezők iutatók, gyártók, kivitelezők bevonásával hídszigetelési ankéton is módjuk volt a szakemberekiek eszmét cserélni. Dr. Tráger Herbert főtanácsos megnyitó, üdvözlő szavai után: Ámon Tibor (UTIBER) tartott érdekes előidást az MO autópályán épülő üuna-hidakról. A két Duna-híd építési költsége mintegy 1,2 Md Ft. Már maga ez a szám is mutatja, hogy milyen jelentős műszaki alkotásokról van itt szó. A tervezésre, tervjóváhagyásra — a világbanki pályásat miatt — rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, i ez időnkónt komoly nehézséget okozott. Januárban volt a munkahely átadás, de a kemény tél 'ebruár végóig nem tette lehetővé a munkák megkezdését. A 15 km hosszú nyomvonalon elég sok nehézséggel — pl. szennyezett talajt kellett előállítani a Duna jobb partjáról — folytak 1987oen a munkálatok. A mederpillérek újszerű megoldással épülnek: a rendezett mederre vasbeton íöpenyt helyeznek el, majd ennek védelme mellett •endezőrács segítségével készítik a cölöpöket. Az ilapozás nagyátmérőjű (800, 1200, 1500 mm) Soil Mec cölöpökkel történik. A cölöpök teherbírásálak mérése egy eddig hazánkban nem alkalmazott módon történik: a csehszlovák eredetű VUIS-módszer lényege, hogy a cölöptestre, illetve i cölöpcsúcsra támaszkodó nyomórúdon keresztül sgyidejűleg mérik a csúcsellenállást illetve a k öpeny sú r 1 ódást. Az eddigi mérések szerint a cölöpteherbírásban a -cüpenysúrlódás dominál, a csúcsellenaliás viszont % csúcs környékén fellazult talaj miatt a vártnál kisebb. A soroksári Duna-ág hídjának építése időben slkezdődött, 1988-ban a Győrben már használt 3zabadon betonozási technológiával fog a felizerkezet készülni. Több érdekes részletkérdésről is szólt még Ámon Tibor így videó- és dia felvételen is bemutatta a már említett vasbeton köpenyes munkaterület biztosítást. (A 110 t tömegű elem beemelónét igen gondos geodéziai ellenőrzés mellett a Clark Ádám úszódaru végezte.) SzMgyi Sándor (UTIBER) a M0 most folyó építése során építendő 14 db kisebb hídról adott tájékoztatást. Ezek közül részletesen ismertette az 50. sz. út felett már elkészült műtárgyat, amely Blőregyártott oszlopokkal ós fejgerendával, valamint UB jelű előregyártott gerendákkal épült. Az új előregyártott elemek méretét jellemzi, hogy a 24,8 m hosszú gerendák 29 tonna tömegűek. Az íves többnyílású felüljáró kivitelezője az V 62 1987. novemberi hidászértekezletről KBHO Aszfaltútépítő Vállalat volt. Az egyes hidak terveit is bemutatta az előadó és a felüljáró építését diaképekkel és fotókkal is illusztrálta. A hidak közül kettő cölüpalapozásű, a többinél síkalap készül, az összes oszlop ós gerenda előregyártott. Az UB-tartóknál egyelőre gondot okoz a csepegtetek elhelyezése. Ezek után Szeles Ernő (Dorogi Szónbányák) a lőttfótemos—te£lmn1(\tJidL mutatta be két videokazetta segítségével a Nick-nél lévő Rába-gát példáján. Hozzácsatlakozva Kusztor Sándor ((Szombathelyi KIG) a Vas megyében lőttbetonnal végzett hídfelújításokról számolt be. Először 1984ben erősítettek meg egy 4,0 m nyílású boltozatot, úgy hogy ezzel sikerült 20 tonna teherbírást elérni. A boltozatra 8 mm átmérőjű 10X10 cm-es kiosztású acélhálót erősítettek, majd arra hordták fel az erősítő betonréteget. Ezóvben újabb 2 boltozatot, közte kétnyílásút is 20 em vastag köpenynyel újítottak fel, úgy, hogy az állagmegóváson túl 20 tonna teherbírást sikerült itt is dokumentálni. E gyors, praktikus módszer költsége 1050 Ft/javított felületm

2

. Érdemesezzel a technológiával más megyékben is foglalkozni. Szilágyi Géza (Közlekedési Főfelügyelet) a IcrvjóváJuigyások legújabb tapasztalait foglalta Össze. Az MO építésénél — mivel világbanki hitelbői épül —- rendkívül szigorúan be kell tartani a határidőket, ugyanakkor a tervek a-szokásos gyakorlatnál sokkal későbbi stádiumban állnak csak rendelkezésre, így a tervek felülvizsgálatára csak igen kevés idő jut. A folyamatos tervszolgáltatás a vállalkozó feladata. Ez az újszerű konstrukció bizony nehezíti a tervjóváhagyó hatóság munkáját. Gondot okoz az is, hogy az UVATERV a hidakat már az új ágazati szabvány előírásai szerint tervezi, ugyanakkor a jóváhagyó hatóság még a Közúti Hídszabályzat alapján kell, hogy dolgozzon. — Megfontolandó, hogy esetlég a hídtervek felülvizsgálata és a jóváhagyás két külön eljárás legyen. Bácskai Ántalné (Közlekedési Főfelügyelet) az együtt dolgozó hídszerkezetek újszerű csapjának kialakítását-ismertette. Az ún. Nelson csap hidegzömítéssel készül St 37 (DIN szerinti) anyagból. Spirál kengyelt téve a fejes csap szára köré a teherbírása max. 15%-kai növelhető. Az együttdolgozást biztosító csap használatához alkalmazási engedély kell. Kolozsi Gyula (Közlekedési Főfelügyelet) az évi 50—70 hídterv felülvizsgálatának néhány tapasztalatát foglalta össze. Arra hívta fel a kollégákat, hogy kritikusabb szemmel végezzék a tervek bírálatát. Célszerű a hatóság, a tervező és a kezelő menetközben! egyeztetése. Szakács Sándornc {B-A-Z megyei Tanács) a hídtervezések kritikus kérdéseiről beszólt. Nagyon sok szerv készít hídterveket s bizony elrettentő )